|
Die europäische Minderheiten verurteilten in ihrem Beschluss das slowakische Sprachgesetz
|
|
Der 60. Jubiläumskongress der Föderalistischen Union Europäischer Volksgruppen (FUEV) fand (29. 9. - 2. 10. 2009) in Brüssel statt. Auf dem gut gelungenen Kongress erwähnte die Generalversammlung das slowakische Sprachgesetz als ein Beispiel, das klar zeigt, dass im Bereich der Minderheitenrechte ein ernsthafter Rückfall zu beobachten ist.
Die Vertreter der europäischen Volksgruppen sind sehr besorgt über diese Tendenz und stellen erneut fest, dass sie eine einheitliche europäische Regelung und Institutssystem für notwendig halten. Unter Bezugnahme darauf, dass in 47 europäischen Staaten fast 100 Millionen Mitglieder von 300 Minderheiten leben, bitten sie die Union, ein EU-Kommissaramt für Nationalitätenangelegenheiten zu gründen bzw. diese Angelegenheiten zur Kompetenz eines EU-Kommissars zuzuordnen.
Die Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen wurde von Dr. Koloman Brenner, Präsident der FUEV-Arbeitsgruppe für deutsche Minderheiten vertreten. Früher hat die EU in den sog. Kopenhagener Kriterien für die, in die Union aufzunehmenden Mitgliedstaaten ein Minderheitenschutz von genügender Niveau festgelegt. Wie bekannt, existiert aber in der EU noch keine gemeinsame Minderheitenpolitik, einige alte Mitgliedstaaten (z. B.: Frankreich, Griechenland) bezweifeln sogar die Existenz dieser Gemeinschaften. Darum ist es wichtig, eine allgemeine, für alle Mitgliedstaaten gültige minderheitenrechtliche Regelung, Praxis und Institutssystem auszuarbeiten.
Im Rahmen der Veranstaltung fand im Europäischen Parlament die Tagung des sog. Dialogforums statt. Dieses Forum ist die fraktionsunabhängige Intergruppe des Europäischen Parlaments, das von der FUEV mit dem Ziel gegründet wurde, dass seine Mitglieder aufgrund des Hinweises im Vertrag von Lissabon über die Rechte der Minderheiten die Ausarbeitung der allgemeinen Grundsätze der Minderheitenrechte in der EU beginnen, und dass die Vertretung der traditionellen nationalen Minderheiten auch auf europäischer Ebene verwirklicht wird. Auf der Brüsseler Konsultation äusserte die neue Präsidentin der Intergruppe, Kinga Gál, dass sie die FUEV als Hauptpartner bei dieser verantwortungsvollen Arbeit betrachtet. Sie bot an, dass sie die strategischen und aktuellen Nationalitätenfragen fortdauernd miteinander besprechen. Als gewählter Mitglied des Dialogforums signalisierte Dr. Koloman Brenner, dass die Gesandten im Jahre 2006 die Charta der FUEV annahmen, die 13 Grundrechte der Minderheiten regelt, und sie laut Arbeitsplan jedes Jahr ein Thema detailliert ausarbeiten, so dass der oben geschilderten europäischen rechtlichen Regelung eine ernsthafte Arbeit von der Seite der Minderheiten vorausgeht. Die FUEV vertritt die Interessen von nahezu 90 europäischen autochthonen Nationalitäten, und ist die grösste NGO (Nichtregierungs-Organisation), die eine konsultative Organisation der Vereinten Nationen und des Europarates bei Minderheitenangelegenheiten ist. Mitglieder sind Deutsche, Slowaken und Rumänen aus Ungarn, aber auch das RMDSZ (Demokratischer Verband der Ungarn in Rumänien) und die Süd-Tiroler Gemeinschaft von deutschen Muttersprachlern.
K.B. |
|
Links:
|
|
Zum Thema auf Zentrum:
|
|
|
|
|
schicken Sie es an einem Bekannten
|
|
 |
|
|
A szlovák nyelvtörvényt elítélő határozatot hoztak az európai nemzetiségek
|
|
Brüsszelben tartotta (2009. 09. 29-10. 02.) 60-ik jubileumi kongresszusát az Európai Nemzetiségek Föderalisztikus Uniója (FUEV). A jól sikerült brüsszeli kongresszuson az európai nemzetiségek közgyűlése fő határozatában, mint olyan példát említette a szlovák nyelvtörvényt, amely jól mutatja: a nemzetiségi jogok területén komoly visszaesés figyelhető meg.
Ezt a tendenciát az európai nemzetiségek képviselői nagy aggodalommal figyelik, s ismét leszögezik, hogy egységes, európai kisebbségi jogi szabályozást és intézményrendszert tartanak szükségesnek. Arra való hivatkozással, hogy Európa 47 államában több mint 300 kisebbség közel 100 millió tagja él, kérik az Uniót, hogy a nemzetiségi ügyeknek legyen EU biztosa, illetve tartozzon egy EU-biztos kompetenciájához is.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát Dr. Brenner Koloman, a FUEV német kisebbségeket tömörítő munkacsoportjának elnöke képviselte a kongresszuson. Dr. Brenner elmondta: korábban az ún. koppenhágai kritériumokban az EU által felveendő tagállamok számára megfelelő szintű kisebbségvédelmet szabott meg az Unió. Mint ismeretes azonban, az EU-ban nem létezik egyelőre közös kisebbségi politika, egyes régi tagállamok (pl. Franciaország, Görögország) még a közösségek létezését is megkérdőjelezik. Ezért is fontos az általános, minden tagállamra nézve érvényes kisebbségi jogi szabályozás, gyakorlat és intézményrendszer kidolgozása. Dr. Brenner kiemelte, hogy a lisszaboni szerződés életbe lépése után lesz mód magasabb európai szintre emelni a nemzeti kisebbségek ügyét.
A rendezvény keretén belül az Európai Parlamentben ülésezett az ún. Dialógus Fórum is. Ezt a fórumot az Európai Parlament frakciókon átnyúló intercsoportja és a FUEV hozta létre abból a célból, hogy a lisszaboni szerződésben megjelenő, kisebbségek jogairól szóló utalás alapján megkezdődjön az EU-ban a kisebbségi jogok általános elveinek kidolgozása, és a tradicionális, nemzeti kisebbségek képviselete európai szinten is megvalósuljon. A brüsszeli tanácskozáson az intercsoport új elnöknője, Gál Kinga elmondta, hogy a FUEV-et fő partnerének tekinti ebben a felelősségteljes munkában. Felajánlotta azt is, hogy folyamatosan egyeztetnek a stratégiai és aktuális nemzetiségi kérdésekről. A Dialógus Fórum választott tagjaként Dr. Brenner Koloman jelezte, hogy a a FUEV 13 kisebbségi alapjogot szabályzó Chartáját 2006-ban fogadták el a küldöttek, és a munkaterv szerint évente egy-egy témát részletesen kidolgoznak, hogy a fent vázolt európai jogi szabályozás alapját a nemzetiségek szemszögéből már komoly előzetes munka előzze meg. A FUEV közel 90 európai autochton nemzetiségi közösség érdekeit képviseli, és a legnagyobb NGO (nem kormányzati szervezet), amely az ENSZ és az Európa Tanács konzultatív szervezete kisebbségi ügyekben. Tagjai például a magyarországi németek, szlovákok, vagy románok, de az RMDSZ avagy a dél-tiroli német anyanyelvű közösség is.
B.K.
|
|
