A húsvétról beszélgettünk

Forrás: Zentrum

Az Auf dem Teppich sorozatban (a Zentrum-Programme im HdU keretén belül) 2014. március 19-én a tavaszra és a húsvéti ünnepekre hangolódtunk rá. Ez alkalommal Wolfart  Jánosné (Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának közgyűlési tagja), Fuchs Szandra Titanilla (Zsámbáki Lochberg Tánccsoport vezetője) meséltek a tavaszi, illetve a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó emlékeikről és Gregor Stratmann plébános pedig az ünnepek vallási oldalát elemezte. Az estet Ambach Mónika vezette.
A február 2-i Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe és április vége közötti időszak, amikor a tél és nyár egymással hadakoznak, olyan hagyományokban gazdag, amelyek a tél elmúltához és a természet újraéledéséhez kapcsolódnak. A farsang a vidámság ideje, ezt követi a böjt. A magyarországi németek farsangvasárnap és húshagyó kedd között nagy ünnepségeket szerveznek.

Az első böjti vasárnapot néhány baranyai faluban Hutzelsonntagnak is hívják, mert ezen a napon Hutzelt, azaz aszalt gyümölcsöket fogyasztottak. A fiatal fiúk délután házról házra jártak és mondókáikért pénzt, aszalt gyümölcsöt, almát, fánkot kaptak. Délután meggyújtották a kukoricaszárból összehordott máglyákat, vagy mint pl. Óbányán legurították a tüzes kereket. Ez a hagyomány ma is él. Ezeknek a hagyományoknak bajűző és termékenységet hozó erőt tulajdonítottak.
A nagyhét a virágvasárnappal kezdődik. Ezen a napon ünnepli az egyház Jézus bevonulását Jeruzsálembe. A magyarországi németek barkát szenteltetnek, ezeket a családjaik sírjaira, illetve a szántóföldekre viszik. A babarci születésű Wolfárt Jánosné és a zsámbéki Fuchs Szandra is beszámolt ugyanarról a hagyományról, hogy egy ágat a házba is bevittek és a  szenteltvíztartó mögé tették.
Miután Stratmann plábános beszélt arról, hogy nagycsütörtökön elnémulnak a harangok, amelyek hangját kerepléssel helyettesítik, hogy így hívják misére az embereket, vagy hogy emlékeztessék őket Jézus szenvedésére, Papp Zsombor (Zsámbék) elmondott egy kereplő mondókát, majd Szente Hanna felolvasta az Olajfák hegye imát, amit nagycsütörtökön Zsámbékon imádkoztak.
Stratmann plébános elmagyarázta, hogy a nagyszombati tűzszentelés a rossz elégetését illetve Jézus feltámadását is szimbolizálja. Wolfart Jánosné elhozta azt a régi komakendőt, amiben régen a keresztszülők a húsvéti ajándékokat vitték a keresztgyerekeiknek. Bemutatásra került egy film a zsámbéki harmatszedésről. Természetesen szó esett a húsvéti játékokról is, mint a tojásgurítás, valamint a vidám Emmausz-járás húsvét hétfőn.
Az est egy pohár bor mellett zárult, a vendégek még hosszasan beszélgettek saját húsvéti emlékeikről.

 

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2019 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo