Európa-Klub: Kisebbségi politikai képviselet Európában és Magyarországon

Forrás: Zentrum

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Európa Intézetében 2014. március 27-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az Európa Klub keretében „Nemzeti kisebbség, politikai képviselet. Németek Magyarországon és Európában” címmel. Előbbi főleg azért aktuális, mert Magyarországon idén lehet első ízben nemzetiségi listára voksolni a parlamenti választáson.

A beszélgetés résztvevői – előadásuk sorrendjében – Szalayné Sándor Erzsébet, Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, Komlósiné Knipf Erzsébet, az ELTE Germanisztikai Intézetének vezetője és Szabó Dezső, a Balassi Intézet nemzetközi igazgatója voltak. A moderátor szerepét Manherz Károly professzor látta el.

2014-03-27 17.12.15-1

Mint vendéglátó, Glatz Ferenc, az Európa Klub elnöke ragadta elsőként magához a szót. Átfogó beszédében a kisebbségpolitika európai helyzetét tekintette át. Véleménye szerint Európa ma új népvándorlást él meg, a liberális állam azonban képtelen választ adni ennek kihívásaira. Az államnemzet helyett ismét a kultúrnemzet modelljét kell alkalmaznunk. Központi kérdés ma az identitás, hiszen természetes, hogy egy embernek több identitása is lehet. A nemzetiségek parlamenti képviseletére még nincs optimális megoldás, fontos azonban, hogy a mostani kormány egyáltalán megpróbált egy lépést tenni ennek irányába. Glatz hangot adott azon véleményének, hogy a kisebbségek érdekvédelmére a legjobb lehetőség egy kétkamarás parlament lenne.

2014-03-27 18.02.38

Az ombudsmanhelyettes asszony ismertette a kisebbségi képviseletre vonatkozó nemzetközi jogi szabályozásokat. A legtöbb nemzetközi szervezet nemigen foglalkozik ezzel a kérdéssel, ha mégis, csupán általánosságban. Előírások helyett csak ajánlásokat fogalmaznak meg, melyek be nem tartása nem von maga után szankciókat. Léteznek jó példák a nemzetiségek politikai részvételére, a legkifinomultabb a horvát és a szlovén rendszer. A beszélgetés későbbi részében viszont kiderült, hogy ezen országokban is sok a megoldatlan probléma.
Heinek Ottó a mostani kisebbségi választás tanulságait foglalta össze. Mint ismeretes, nagy valószínűséggel az utóbbi időben folytatott intenzív kampány ellenére sem küldhetnek képviselőket a nemzetiségek a Parlamentbe. Heinek a választási rendszert illetően kissé keserűen „tipikus magyar” megoldásról beszélt, mivel gyakorlatilag nem volt esély kellő számú regisztráció összegyűjtésére, különösen, mivel a választóknak ehhez le kellett volna mondaniuk pártszavazatukról. Úgy vélte, mégis hasznos volt, hogy az MNOÖ listát állított. A kisebbségeket így „szószólók” képviselik majd az Országgyűlésben, ők viszont nem rendelkeznek majd képviselői státusszal – ami további kérdéseket vet fel.

2014-03-27 18.04.01-1

Komlósiné Knipf Erzsébet előadásában a magyarországi németek nyelvhasználatát vizsgálta. Minden igyekezet ellenére csökken a német anyanyelvűek száma Magyarországon. Az asszimiláció előrehaladott, számos német származású csak idegen nyelvként beszéli a németet. A nemzetiségi nyelvek számos funkciója közül mindössze a kommunikatív maradt meg, a magyar vált standard nyelvvé. A német dialektusok fennmaradásának kulcsa a családon belüli továbbörökítés lenne. Az utóbbi években a német nyelv ismét nagyobb presztízzsel bír, de ez csak az irodalmi nyelvre vonatkozik. A tendenciák azt mutatják, hogy a leendő német szakos hallgatók jelentős hányada német nyelvterületen képzeli el jövőjét. Vannak módszerek a kisebbségi nyelvek revitalizációjára, de a jelenlegi helyzetben nem reménykedhetünk komolyabb eredményekben.
Szabó Dezső jóval optimistábban vélekedett. Ő is hangsúlyozta a német nyelv népszerűségének növekedését, ezt egyértelműen pozitívan ítéli meg. Kiemelt néhány jelentős évszámot, melyeket az utóbbi évtizedek magyarországi germanisztikájának mérföldköveinek tart. 1995 egy pilisvörösvári történészkonferencia éve, ahol számos korábbi tabutéma is előkerült. Figyelemreméltó, hogy a rendezvénynek otthont adó gimnázium diákjai számára a legalapvetőbb tények is új információt jelentettek. 1999-ben Magyarország volt a Frankfurti Könyvvásár díszvendége, ahol a magyarországi német irodalom képviselői is sikeresen szerepeltek. 2006-ban emlékeztek meg első ízben hivatalosan a kitelepítésről. Ez hatással volt az iskolai oktatásra is. Utolsóként 2013-at választotta az előadó, amelynek őszén megrendezték a Német Reneszánsz című konferenciát. Az oktatás tekintetében Szabó derűlátó volt.

2014-03-27 18.52.49-1

Az előadásokat érdekfeszítő vita követte, amelyben többek között az a kérdés is felmerült, hogy egyáltalán komolyan gondolta-e a kormány, hogy ezen körülmények között bejuthatnának a kisebbségek a Parlamentbe. Számos érv hangzott el arról, miként lehetne sikeresen megoldani a kisebbségek országgyűlési képviseletét. Különösen érdekes volt Tóth Ágnes történész meglátása, miszerint egyáltalán nincs szükség arra, hogy jelen legyenek a Parlamentben. Szalayné Szabó Erzsébet a kérdésre, hogy mit szándékozik tenni a választás után, elmondta, hogy mindenképp össze fog állítani egy jelentést. Heinek Ottó mindenkit arra biztatott, hogy az alacsony regisztráció ellenére is szavazzon a választáson a nemzetiségi listára. A beszélgetés után bizonyára maradtak véleménykülönbségek a résztvevők között, azonban a diskurzus mindenképpen gyümölcsözőnek bizonyult.

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2017 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo