Budapesten mutatkozott be Kőszegfalva

2014. május 7-én Kőszegfalva volt a Magyarországi Németek Háza vendége. A település 1712-től szerves részét alkotja Kőszegnek, a várostól azonban földrajzilag el van különülve. A betelepülő svábok sem az itt élő németekkel, sem a helybéli magyar lakossággal nem alakítottak ki szoros kapcsolatot. Ennek következtében közösségük zárttá vált, így hagyományaik és szokásaik szinte változatlanul maradtak fenn.

A rendezvényen megjelenteket Ambach Mónika, a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ igazgatója és a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat háziasszonya, valamint Básthy Béla, Kőszeg alpolgármestere köszöntötték. Ezt követően Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő nyitotta meg a Kőszegi Városi Múzeum vándorkiállítását, mely bepillantást nyújt Kőszegfalva múltjába és jelenébe.

A település múltjába Söptei Imre, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárának Kőszegi Fióklevéltárának osztályvezetője vezette be az érdeklődőket. Kőszegfalvi elsők című előadásában mesélt az első névsorokról, melyekből megismerhetjük a betelepülők neveit és nyomon követhetjük a település lakosságának összetételében végbemenő változásokat; a telepesek által épített kápolnákról; az első házépítésről és az ahhoz kapcsolódó perről, mivel a munkálatok nem készültek el időben, illetve a családok kérvényeiről téglákért, hogy építkezhessenek, valamint az első egyházi lélekszámlálásról és az első kocsmáról. A második tudományos előadásban Babai Zsófia, a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának adjunktusa a németnyelv-használat változásaival foglalkozott. Dialektológiai kutatásában a kőszegfalviak aktív és passzív nyelvi készségeit, a nyelvi szocializációjukat, illetve a családdal, barátokkal és szomszédokkal folytatott kommunikációjuk szokásait vizsgálja. Általánosságban megállapítható, hogy ma már igen kevesen beszélik a német nyelvjárást, Kőszegfalván az irodalmi német és a magyar nyelv vált dominánssá.