Letették esküjüket a nemzetiségi szószólók

Forrás: MTI

2014. május 6-án az Országgyűlés alakuló ülése után letették esküjüket a nemzetiségi szószólók a Parlamentben. Kövér László házelnök köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a szószólók tevékenysége hozzájárul majd a kulturális örökség ápolásához.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: több mint húszesztendős adósságot sikerült a mai nappal törleszteni. Emlékeztetett, a lehetőség minden nemzetiség előtt adott volt, hogy szószólót, vagy – ha az április 6-i választáson résztvevők száma lehetővé tette volna -, akkor képviselőt juttasson az Országgyűlésbe. A házelnök azt ígérte, hogy jó szándékkal próbálják majd segíteni a szószólók munkáját, és mindenben igyekeznek a rendelkezésükre állni annak érdekében, hogy ha lehet konszenzussal, ha nem, akkor jó kompromisszumokkal tudjanak együttműködni. Kövér László végül jó egészséget, sok sikert, szerencsét és támogatást kívánt azok részéről, akik a szószólókat az Országgyűlésbe küldték. Szavai szerint ezen támogatás nélkül nem lehet ezt a munkát tisztességgel végezni.

Az új, a korábbinál kisebb létszámú Országgyűlésnek 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában ezentúl 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz. A szószólók anyanyelvükön tették le esküjüket.

A német nemzetiség szószólójának feladatát a következő négy évben Ritter Imre látja el. A Nemzeti Választási Bizottságnál Heinek Ottó, a német nemzetiségi lista vezetője lemondott szószólói mandátumról – aki a jövőben is a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökeként kívánja folytatni munkáját – így került helyére a listán másodikként szereplő Ritter.

Az új házszabály szerint a nemzetiségi szószólók a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontok tárgyalásakor fejthetik ki véleményüket a plenáris ülésen, továbbá ezekben az ügyekben határozati javaslatokat terjeszthetnek elő és kérdést tehetnek fel, a szavazásokban azonban nem vehetnek részt. A szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak.

A nemzetiségi szószólók

bolgár: Varga Szimeon – A 2011 januárjában megalakult Bolgár Országos Önkormányzat alelnöke, a Pest Megyei Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

görög: Koranisz Laokratisz – A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke 2007 márciusától.

horvát: Hepp Mihály – 1952-ben született Garán. A pécsi August Senoa délszláv klub igazgatója lett 1985-ben, 2007-ben megválasztották az Országos Horvát Önkormányzat elnökévé.

lengyel: Dr. Csúcs Lászlóné Halina – A lengyelországi Kaliszban született. A Magyarországi Lengyelek Országos Önkormányzatának elnöke, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület elnökhelyettese.

német: Ritter Imre – 1952-ben született Budaörsön, közgazdász, könyvvizsgáló, adótanácsadó. 1999 óta a Pest megyei és a Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökhelyettese.

örmény: Dr. Turgyán Tamás (nem áll rendelkezésre publikus adat)

roma: Farkas Félix – 1952-ben született Mezőkövesden. 2006-tól az Országos Roma Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselője, 2010-től alelnöke, szóvivője, a Lungo Drom Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Mezőkövesdi Tagszervezet vezetője, 1999-től országos alelnök, szóvivő.

román: Kreszta Traján – 1947-ben született Battonyán. 1999-től a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségének, majd a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke. A battonyai önkormányzat képviselőtestületének tagja.

ruszin: Giricz Vera – 2003 és 2007 között, majd 2011-től az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke, Aszód város ruszin önkormányzatának elnöke.

szerb: Alexov Ljubomir – 2007-től a Szerb Országos Önkormányzat elnöke, a Pest megyei, többségében szerbek lakta Lórév község polgármestere.

szlovák: Fuzik János – 1959-ben született Kesztölcön, újságíró. 1983-99 között a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójában szerkesztő-riporter, beindította és vezette a szlovák nyelvű adásokat, szerkesztett, majd rendezett magyar nyelvű műsorokat és dokumentumfilmeket is. 1999-től az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke.

szlovén: Kissné Köles Erika – 1961-ben született. 1998-tól a szentgotthárdi Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, elnökhelyettese, ma már elnöke, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökhelyettese. Tanárként meghatározó szerepet vállalt a szlovén nyelv és irodalom oktatásában, folyamatosan publikál a Porabje című újságban, a Szlovén Kalendáriumban.

ukrán: Hartyányi Jaroszlava – 1958-ban született Volkovinciban (Szovjetunió, ma Ukrajna). A Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke, 1999-től az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke. Ukrán 20. századi történelem témájú tanulmányok szerzője.

Forrás: MTI, metropol.hu

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2022 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo