25 éve volt a határnyitás: pódiumbeszélgetés a Magyarországi Németek Házában

Forrás: Zentrum

Eljött az ősz, ám ezzel a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat új évada is. Az indítás máris izgalmas volt: 25 évvel a Páneurópai Piknik után három szemtanú találkozott „a szőnyegen”.

A est moderátora a Zentrum igazgatónője, Ambach Mónika volt, aki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy emberek és az ő sorsaik állnak az beszélgetés középpontjában.

IMG_3567

A vendégek, akik emlékeiket a népes közönséggel megosztották, Palkovits János, a Fertőrákosi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Marien Balogh egykori NDK-állampolgár és Schuth János, a Neue Zeitung főszerkesztője voltak.

A moderátor a beszélgetést személyes, rendszerváltozás előtti emlékeivel vezette föl. A Balaton a Kelet és a Nyugat találkozópontjának számított, amit ő gyerekként még nem értett, de megtapasztalt. Ambach igazgató asszony felvázolta a Vasfüggöny kiépítése előtti történelmi szituációt.

IMG_3609

Az első kérdést Palkovits János kapta arról, milyen volt akkor az élet a határ menti területen. Utalt a kitelepítés következményeire: kevés magyarországi német maradt a településen, akik pedig folyamatosan tartottak az újabb szankcióktól. A Vasfüggöny építésével mindennaposak lettek a szigorú ellenőrzések. Bár sok NDK-polgár megkísérelte a nyugatra szökést, a helyiek körében ez nem volt jellemző. A 60-as évek végére valamelyest javult a helyzet, amikor felszámolták az aknamezőt. Ugyanakkor később is különleges engedélyre volt szükség, hogy egyáltalán a határ közelébe menjenek.

Marien Balogh ekkor a kettészakított Németországban, Drezdában élt. A város alacsony fekvése miatt különösen el volt szakítva nyugattól, mivel nem lehetett fogni az NSZK rádió- és tv-adásait. Balogh számára a két állam elkülönülése főleg egy Harz-hegységbeli családi nyaraláskor tudatosult, amikor először látott nyugati televízióműsorokat. Később mérnökként a berlini fal közvetlen közelében dolgozott, ami nyomasztóan hatott rá. Az NDK-sok számára Magyarország valóságos Paradicsom volt.

IMG_3681

Schuth János gyermekként a szintén szigorúan őrzött jugoszláv határ közelében lakott. Ott is állandóak voltak a rendőri ellenőrzések, amelyek még alaposabbak voltak, ha németül beszéltek.

A beszélgetés következő részében szó esett a határrendszer technikai részleteiről. Schuth János elmondta, maga a határ nem volt téma a nemzetiségi média számára. A Neue Zeitung munkatársai jó kapcsolatokat ápoltak az NDK-val, de csak keveset Nyugat-Németországgal, noha a kitelepítettek közül jóval többen éltek azon a területen. Csak a 70-es években, a Friedrich Ebert Alapítvány tevékenysége hozott előrelépést, kultúrcsoportok is ellátogathattak a szövetségi köztársaságba.

IMG_3525

Marien Balogh 1986-ben költözött Magyarországra, mert magyar származású férje nem érezte jól magát az NDK-ban. Holmijukat alaposan átvizsgálták, így például a porszívót, hiszen abban csempészárut rejthettek volna el. A hatóságok azt is ellenőrizték, nem látszatházasságról van-e szó.

Amint a 80-as évekre elöregedett a riasztórendszer, az illetékesek úgy döntöttek, nem újítják fel. 1989-ben gyorsan követték egymást az események. Február végén kezdődött meg a határ leszerelése, augusztusban rendezték a híres Páneurópai Pikniket, amelynek során több száz NDK lakos menekült át Ausztriába. Szeptember 11-én véglegesen megnyitották Magyarország nyugati határát.

IMG_3754

Palkovits János különösen jól emlékszik az „Ossik” által hátrahagyott autók tömegére. Marien Balogh csak a sajtó útján követte az eseményeket, de osztozott otthon maradt barátai lelkesedésében. Schuth János akkortájt Sopronban volt egy ifjúsági táborban. Vicces élmény volt, amikor a menekültek hallották a buszukra várakozó fiatalokat németül beszélni és azt hitték, ők is át akarnak kelni a határon.

IMG_3769

A beszélgetés hivatalos részét követően a nézők egyike ragadta magához a szót: Dr. Görög János, aki egy zsámbéki sváb családból származik, akkoriban külügyminisztériumi osztályvezető volt. Többek között azt is megemlítette, hogy krízishelyzetként élték meg az eseményeket. Megvolt az esélye, hogy újból hasonló „baráti segítségnyújtásra” kerül sor, mint 1968-ban Prágában. Az egykori diplomata elmondta, hogy milyen meghatározó élmény volt számára, hogy 25 évvel ezelőtt közvetlenül is részt vállalhatott a határ megnyitásában.

A rendezvényt követően a vendégek még sokáig beszélgettek saját élményeikről, miközben a Fertőrákosi Fúvósok sváb zenét játszottak.

István Mayer
Fotos: Lajos Grund

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2019 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo