Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Az Andrássy Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, a budapesti Osztrák Kulturális Fórum és az Osztrák Tudományos Akadémia Új- és Legújabb Kori Történeti Intézete (INZ) november 11. és 13. között német nyelvű történészkonferenciát rendezett Dezintegrációtól integrációig? Ausztria és Magyarország a Monarchiától az Európai Unióig 1914-2014 címmel. Beszámolónk az első nap történéseit foglalja össze.
Az ünnepélyes megnyitót az osztrák-magyar kapcsolatokat a Monarchia idején vizsgáló előadások követték. Az első felszólaló Anatol Schmied-Kowarczik, az INZ munkatársa volt. Referátuma Magyarország és Ciszlajtánia viszonyának számos aspektusát taglalta. Különös hangsúlyt helyezett a 10 évente megújított úgynevezett „gazdasági kiegyezésre”, melyet Magyarország 1897-ben kényszerítő eszközként használt az egységesítési törekvésekkel szemben. Bár a közös ügyek mindig ellentéteket szültek a birodalom két fele között, mégis fél évszázadig fennállt az állam. Schmied-Kowarczik véleménye szerint ennek a közös érdekek voltak az okai, de előre látható volt, hogy a döntésképtelen államalakulat végül össze fog omlani.
Schmied-Kowarczikot követően az AUB három doktorandusza tartotta meg előadását. Daniella Javoricsé a nemzetiségi kérdés megoldási koncepcióit vizsgálta, megemlítette többek között Karl Rennert, Jászi Oszkárt és a londoni politikai menekültek szerkesztette The New Europe című folyóiratot is. Anett Hajnal és Friderike Gollmann a témát helyi perspektívából közelítették meg. Hajnal az óbudai svábok fokozatos asszimilációját mutatta be, Gollmann a soknemzetiségű Triesztről beszélt.
A doktoranduszok referátumait Peter Haslinger előadása követte, amely már a 20. századi osztrák-magyar kapcsolatokat, összefonódásokat elemezte.
Mayer István