A 2014. évi Lenau díj kitüntetettje a Pécsi Egyházmegye nyugállományba vonult püspöke
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A díjat 1990-ben alapította az egyesület elnöksége, mégpedig azzal a céllal, hogy olyan bel- és külföldi személyeket illetve közösségeket részesítsenek elismerésben a kitüntetéssel, akik kiemelkedő tevékenységükkel jelentős módon járultak hozzá a magyarországi németség anyanyelvének, anyagi és szellemi örökségének, tradícióinak a megőrzéséhez.
A pécsi Lenau Egyesület díját 2015. január 23-án vehette át a Pécsi Egyházmegye nyugállományba vonult püspöke, Mayer Mihály.
Mayer Mihály német származású, 1941-ben született Kisdorogon egy lakatosmester fiaként. Az általános iskolát Kisdorogon, a gimnáziumot Bonyhádon végezte, majd érettségi után teológiát hallgatott Győrben. 1964. június 21-én Pécsett avatták pappá. A szülőfalujában bemutatott istentiszteleten két évtized után újra német egyházi dalok hangzottak el. Bonyhádon, majd Simontornyán, Pincehelyen, Tamásiban, Dunaföldváron, végül Szekszárdon teljesítette papi hivatását. 1988. december 23-án segédpüspöki kinevezést kapott, végül 1989. december 16-án a Pécsi Egyházmegye püspöke lett.
Kerner Lőrinc, a Lenau Egyesület elnökének laudációjából:
„Mayer urat 1987-ben egy csodálatos szombat délelőtt ismertem meg Szekszárdon. Rádióriporter kollégámmal, Dr. László Lajossal a tolnai megyeszékhelyre utaztunk, ahol egy belvárosi házaspár az aranylakodalmát ünnepelte.
A nagyvejkei sváb hitves, Boriska kérésére – aki a megyei újságkiadónál dolgozott és Dr. László kollégám is ismerte – a misét német nyelven tartották meg. A „német mise” híre a városban és a környéken futótűzként terjedt és a templom tele volt. Felvettük az istentiszteletet és egyes részeit leadtuk a német nyelvű rádióműsorban. Ez volt az első egyházi témájú program a pécsi stúdióban.
A „német nyelv a templomban” témához kapcsolódóan egy nagyon érdekes, nyílt beszélgetést is folytattam Mayer plébános úrral. A kérdésemre, hogy nem érez-e félelmet ezt válaszolta: ’Soha nem féltem, hogy német származásomat vállaljam és azonosítsam magam népemmel.’
(…)
A pécsi belvárosi templomban annak idején már folytak vasárnaponként a német nyelvű szentmisék. Örültünk az új püspök érkezésének és a Lenau Egyesületen belül már terveztük, hogy 1989-től kezdve minden év december 26-án, karácsony másnapján, az elhurcolt és elűzött honfitársainkra emlékezzünk. Kissé félve kerestük fel Báling Józseffel az új püspököt, hogy engedélyezze a szentmisét és egyben felkérjük, hogy személyesen tartsa meg. Még püspöksegédként – gondolkodás nélkül – azonnal igent mondott. 1989. december 16-án avatták püspökké, 10 nappal később mér megtartotta az első német nyelvű szentmiséjét.
Nem csak a jelenlévők, a régió minden német származásúja telve volt kíváncsisággal és elvárásokkal, hiszen a világháború utáni első anyanyelvű püspöki szentmiséről volt szó, mely nyelv addig szinte száműzött volt a templomból. Mi magyarországi németek tudjuk, mibe került a hűségünk a hitünkhöz és a népünkhöz, tudjuk mit jelent mindent elveszteni, átéltük, hogy cserbenhagyjanak minket, részben saját egyházunk által is, melynek oly sok nagyszerű, hűséges szolgát adtunk, melyre mindig is reménnyel építettünk.
„Az én édesapámat és három testvérét is (2 fiú és egy lány) szovjet munkatáborokba hurcolták. Édesapám, Peter Mayer és a testvére Josef ott vesztették el életüket, ahogyan a ti asszonyaitok, férjeitek, apáitok, anyáitok, testvéreitek és gyermekeitek. Ma minden áldozatunkért imádkozom” – kezdte prédikációját (Mayer).
(…)
Mayer Mihály a háború utáni első püspök, aki megtartotta és mai napig büszkén viseli német nevét.
Mindenütt, ahol megjelent, szeretetteljesen ösztönözte magyarországi német népünket, hogy megőrizzük anyanyelvünket, gazdag hagyományainkat és szokásainkat, és a hitünket is. A szülők és nagyszülők feladata, felelőssége és kötelessége, hogy gyermekeinket, a holnap felnőttjeit visszavezessék a német anyanyelvre és identitásra. Ezzel tartozunk magunknak, német elődeinknek és a hazánknak Magyarországnak, melyet továbbra is gazdagítsunk szorgalmunkkal, tudásunkkal, teljesítmányünkkel, szellemünkkel és hűségünkkel, ahogyan már több, mint két évszázada elődeink tették.
Ennek fényében 1997 január 11-én Mayer püspök a budapesti táncházban a magyarországi német önkormányzatok első ünnepnapján megáldotta a történelmi jelképeinket: a zászlónkat, a címerünket és a himnuszunkat, melyek ugyanazok, mint a Németországi Szövetségi Köztársaságba elűzött honfitársainké.
Mayer püspök mindig támogatta az első és a második világháború német áldozatainak szánt emlékművek emelését, emellett a dél-magyarországi német katonatemető helyreállítását is szívügyének tekintette.
Elmúlt évben rögtön két jubileumot is ünnepelhetett. 50 éve avatták plébánossá, 25 éve püspökké.
Minden elévülhetetlen érdeméért, mellyel a magyarországi németséget szolgálta, köszönetet mondunk neki a Lenau-díjjal.“ – hangsúlyozta Kerner Lőrinc.
A zenei aláfestést a nagymányoki „Németh-Gallusz-Duó“ és a pécsi „Enigma-Trió“ szolgáltatta.
Szeitz István
