A magyarország németek jövőjéről: szimpózium a Magyarországi Németek Házában

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A magyarországi németek elhurcolásának és kitelepítésének emléknapján nem csupán a múltról esett szó. A Konrad-Adenauer-Stiftung, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ együttműködésében szimpóziumot rendeztek a Magyarországi Németek Házában a népcsoport jövőjét illető esélyekről.

IMGP2883

A január 19-ei telt házas rendezvényen elsőként Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, különösen az est díszvendégét, Hartmut Koschykot, a német kormány kitelepülési ügyekért és nemzeti kisebbségekért felelős biztosát, továbbá Frank Spenglert, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviselet-vezetőjét, Heinek Ottót, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökét, Dr. Gerner Zsuzsanna tiszteletbeli konzult, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt és Ritter Imrét, a német nemzetiség parlamenti szószólóját.

Heinek Ottó bevezetőjében elmondta, a rendezvény tervezésekor kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy azt valamilyen ifjúsággal kapcsolatos témának szentelik. „Magától értetődő, hogy megemlékezzünk az elhurcolásról és a kitelepítésről, de az identitást nem alapozhatjuk tragédiákra” – mondta.

IMGP2888Frank Spengler beszédében röviden bemutatta Hartmut Koschykot, és emlékeztetett, milyen fontos ma az identitás kérdése, hogy a kisebbségek békében éljenek egymás mellett. Az etnikai sokszínűséget ő nem fenyegetésnek, hanem lehetőségnek látja. A kisebbségek segítségével kulturális hidakat építhetünk az országok között.

Soltész Miklós államtitkár utalt a csángó magyarok és a magyarországi németek közötti párhuzamokra. Mindkét népcsoport kettős identitással rendelkezik – integrálódtak a többségi társadalomba, de őrzik nyelvüket és kultúrájukat. Soltész szerint egy nemzetiség jövője három szinten dől el: a családén, a kisebb közösségekén és az államén. Hangsúlyozta: egy erős Európához a kisebbségekre is szükség van.

Hartmut Koschyk egyértelmű igennel válaszolt arra kérdésre, hogy van-e jövője a magyarországi németségnek. Beszélt az elhurcolás és a kitelepítés traumájáról, hiszen csaknem ugyanolyan nehéz volt az is, hogy az áldozatok nem beszélhettek az eseményekről, így nem tudták azokat teljességgel feldolgozni. Magyarországnak és Németországnak múltjuk miatt különösen érzékenynek kell lenniük az intoleranciával szemben, nem szabad megengedni, hogy újból diktatúra jöjjön létre. Ebben a kérdésben nem szabad pragmatikusnak lenni, hanem küldetéstudatnak kell bennünket vezérelnie. Koschyk méltatta az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának munkáját és kritizálta az Európai Uniót,  mivel az nem foglalkozik eleget a kisebbségi problematikával. Magyarország kisebbségjogi szabályozását példaértékűnek nevezte, noha természetesen még lehet rajtuk fejleszteni. A kisebbségek esetében az oktatás a legnagyobb kihívás. Előnyt jelent, ha valaki két kultúrában van otthon. Fontos, hogy hagyják a fiatalokat saját útjukat járni, a „Web 3.0-generáció” újszerű igényeit pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni.

IMGP2931
Hartmut Koschyk beszédét egy beszélgetés követte magyarországi német fiatalok képviselőivel, melyen Gáspár Kinga (MNOÖ ifjúsági bizottságának tagja, a Konrad-Adenauer-Stiftung ösztöndíjasa), Matoricz Tekla (Magyarországi Német Fiatalok Közösségének elnöke), Koch Emil (MNOÖ ifjúsági bizottságának elnöke), Priegl Éva és Werner Gábor (Egyesület a Magyarországi Német Gyermekekért tagjai) vettek részt. A beszélgetés moderátora Ambach Mónika volt.

A társalgás hallgatói tájékozódhattak a szervezetek tevékenységéről. Az MNFK, mely nemrég ünnepelte 25 éves jubileumát, 10-14 év közötti gyerekekre és fiatal felnőttekre összpontosít. A VUK célcsoportja a legkisebbek illetve a kisgyermekes családok. Pillanatnyilag nincs kooperáció a két szervezet között, de ez valószínűleg nem marad így.
A téma kapcsán a beszélgetőpartnerek felhívták arra az újra és újra felmerülő problémára a figyelmet, hogy milyen nehéz is a középiskoláskorú fiatalok megszólítása.
Tavaly Ifjúsági Bizottság alakult az MNOÖ-ben, amelynek többek között egy fontos feladata az ifjúsági szervezetek koordinációjára alkalmas stratégia kidolgozása, mondta Koch Emil. A fiatalokkal való kommunikációban alapvető az online média használata, ezt valamennyi jelen lévő szervezet képviselője elismerte. Szó esett arról is, hogy a magyarországi német szülők németül beszéljenek-e gyerekeikkel: természetesen sok múlik az egyes családok helyzetén.

IMGP2958

A beszélgetés végén Ambach Mónika azt kérdezte Hartmut Koschyktól, milyen tanácsot adna a fiataloknak, hogy érdekeiket hatékonyan érvényesíthessék. A szövetségi megbízott úgy vélte, a legfontosabb, hogy megadják nekik a segítséget és támogatást identitásuk, nyelvük és kultúrájuk ápolására. Szerinte a magyarországi német fiatalok jó úton járnak.

 Mayer István

A szimpóziumon több médium is képviseltette magát. A rendezvényről az M1 is beszámolt röviden aznap este a híradójában. A következőkben Soltész Miklós államtitkár beszédéből nézhetnek/hallgathatnak meg egy rövid részletet. A videót Magyarország Kormánya töltötte fel a YouTube-ra.


Videó: kormany.hu, Magyarország Kormánya YouTube-csatorna

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2019 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo