Százezreket vittek málenkij robotra
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A méltó megemlékezés és az évtizedek után is megmaradt sebek begyógyítása a célja a Szovjetunióba elhurcoltak emlékévének – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Gulag Emlékbizottság 2015. február 23-án tartott alakuló ülésén.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború utáni igazságtalanságokról, jogtalanságokról és az ezek által okozott szenvedésről négy évtizeden át nem lehetett nyíltan beszélni, sok esetben pedig az áldozatokból tetteseket kreáltak. Most a kormány szándéka értelmében a bizottság megpróbálja elrendezni azt, amit akkor kellett volna – jelentette ki.
A II. világháború lezárása új szenvedést hozott
Az áldozatok sorsa és élete azt mutatja, hogy a második világháború lezárása nem a dolgok elrendezését jelentette, nem az igazságtalanságok megszüntetését, a borzalmak végét, hanem újabb hazugságokat, újabb szenvedést, újabb igazságtalanságot hozott számos európai, ezen belül magyar család életébe – mondta Balog Zoltán. Emlékeztetett: a málenkij robotként elhíresült kényszermunkára hurcolások hetvenedik évfordulóján a kormány folytatja a történelmi megemlékezések sorát, hiszen tavaly az 1944-es év tragédiájára emlékeztek.
A Gulag Emlékbizottság fogja össze a megemlékezést
A miniszter, aki egyben a Gulag Emlékbizottság elnöke, jelezte: a testület feladata lesz javaslatot tenni az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények, események, ismeretterjesztő programok szervezésére, emléktáblák, emlékhelyek, emlékművek létrehozására, dokumentum-, ismeretterjesztő és játékfilmek, könyvek, tudományos feldolgozások, oktatási anyagok, emléktúrák megvalósítására.
Százezreket hurcoltak el
A mai Magyarország területéről 200–230 ezer polgári lakost hurcoltak el málenkij robotra, közöttük 150–170 ezer férfit hadifogolyként, 56–60 ezer embert, köztük tömegesen nőket is, német származású internáltként. A korabeli, 172 ezer négyzetkilométeres, több mint 14 millió lakosú országból mintegy 300 ezer civilt vetettek fogságba – idézte fel Balog Zoltán.
Jeltelen sírokban fekszenek
Az éhezés, a nélkülözések és a túlhajszolt kényszermunka miatt a deportáltak 30–40 százaléka halt meg, de voltak olyan települések is, ahová az elhurcoltak több mint 60 százaléka nem érkezett vissza – tette hozzá Balog Zoltán. Az áldozatok többsége jeltelen sírban nyugszik, halálukról a szovjet szervek semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak, sokan pedig idehaza haltak bele kint szerzett betegségekbe – emlékeztetett a miniszter.
Gyászmunkára van szükség
Balog Zoltán felidézte, hogy a Terror Háza Múzeum megnyitása kapcsán egyfajta gyászmunka indult el a kommunizmus áldozatainak körében, és reményét fejezte ki, hogy hasonló hatása lesz ennek az emlékévnek is.
