A budai hegyvidék 1944-ben: a „Szabadegyetem” sorozat első előadása

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Március 20-án tartották a budaörsi Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjteményben a Pécsi Tudományegyetem Német Kultúra és Történelem Délkelet-Európában Intézetével együttműködésben megvalósuló Szabadegyetem sorozat nyitórendezvényét. Az első előadást Somlai Péter doktorandusz és gimnáziumi tanár tartotta a Budai-hegyvidék 1944-es eseményeiről.

A sorozat alapötlete Dr. Tóth Ágnes intézetvezetőtől és Dr. Gajdos-Frank Katalintól, a múzeum igazgatójától származik, céljuk, hogy a közönség megismerhesse a magyarországi németek történetével kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket fiatal tudósok előadásában.

fu4

Somlai Péter a Madách Imre Gimnáziumban tanít történelmet és német nyelvet, doktori dolgozatát, melyben Budakeszi két világháború közötti történetét vizsgálja, a közelmúltban fejezte be. Előadását témák szerint hat részre osztottat.

Elsőként arról számolt be, hogyan élte meg a térség lakossága az 1944-es német megszállást. Mivel már korábban is állomásoztak német csapatok a hegyvidéken, a szituáció nem volt teljesen új, a főispán a közhangulat megnyugtatását tartotta legfontosabb feladatnak. Fontos szerepe volt a Volksbundnak, amely ekkor már alig foglalkozott eredeti, kulturális tevékenységével. Mivel az SS-sorozások során vezetősége jelentős része bevonult, ezért a szervezet válságba került.

fu3

Ezt követően arról hallhattak a megjelentek, hogy miképp érintette a holokauszt a terület zsidóságát. Bár viszonylag kevés zsidó közösség volt a Buda-hegyvidéken, azok nagy hagyományokkal rendelkeztek. Legnagyobb számarányban Tinnyén éltek, de 1% körüli vagy nagyobb mértékben voltak jelen Albertfalván, Pilisvörösváron, Nagytétényben és Törökbálinton is, Budakeszin sokaknak nyaralóik voltak. Mintegy 700 főt hurcoltak el, akiket az utolsók között deportáltak az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba.

Már 1942-ben soroztak Magyarországon a Waffen SS soraiba, akkor még önkéntes alapon. A trianoni határokon belül főleg szegényebbek jelentkeztek, a vizsgált országrészben a legtöbben Budaörsről, Budakesziről és Zsámbékról. A kényszersorozás is Budaörsöt érintette a legsúlyosabban.

fu1

A szovjet megszállás előtt viszonylag háborítatlanul élték mindennapjaikat a környék lakói, sőt, gazdasági felfutás volt jellemző a háborús konjunktúra miatt. Idővel megszorításokat vezettek be beszolgáltatásokkal és jegyrendszerrel. Hiány lépett fel zsírból és bőrből, Budapest angolszász bombázása idején légoltalmi intézkedéseket is foganatosítottak. A Margit híd 1944. novemberi lebombázásának solymári áldozatai is voltak. A korábban virágzó egyesületi élet elszürkült, elsősorban a felnőtt férfilakosság katonaim szolgálata miatt.

Az ukrán front közeledtével a német állam igyekezett evakuálni a német kisebbségeket. A magyarországi németség zöme nem lelkesedett ezért, a november 2-i első transzportban az 1500 helyre mindössze 700-an jelentkeztek. A csekély érdeklődésért a Volksbundot és az egyház képviselőit hibáztatták, nem teljesen ok nélkül. Budapest ostromának harci cselekményei Budaörsöt és vidékét is érintették, a III. Ukrán Front innen intézett támadást a főváros ellen. Az 1945. februári kitörési kísérletben helybeliek is részt vettek, de a 20000 katonából csupán 7-800-nak sikerült átjutni az ostromgyűrűn. Mivel a front aránylag gyorsan átvonult, a szovjetek okozta károk viszonylag csekélyek voltak.

fu2

Előadása utolsó szakaszában Somlai Péter a hatalmi struktúra átalakulását elemezte. A nyilasokkal szimpatizáló vezetés nagy része az evakuálás során elhagyta az országot, helyükre a szovjetek a régebbi elitet helyezték vissza. A német identitás érthető módon háttérbe szorult, jól mutatják ezt a korabeli lelkipásztori jelentések.

A magyar nyelvű prezentációt követően a történész németül is összefoglalta mondandóját, a kérdések és kiegészítések után kötetlen beszélgetéssel ért véget a program.

Mayer István

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2019 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo