Húsvét a magyarországi németeknél

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Mi jut eszébe húsvétról? Talán a húsvéti nyúl vagy a lányok meglocsolása húsvéthétfőn. Nos, az, hogy a nyúl hozza a húsvéti tojásokat, valószínűleg egy félreértésből ered, a locsolás pedig csak néhány évtizede van szokásban a magyarországi németeknél.

barkaszentelespvv

Azt, hogy a nyulak nem raknak tojásokat, mindenki tudja. De van egy olyan madár, amelynek a neve németül hasonlóan hangzik, mint a Hase, azaz a nyúl szó, mégpedig a császármadár (Haselhuhn), a gyöngytyúk rokona. Hogy miként sikerült összekeverni a madarat és a nyulat, a néprajzosoknak sem világos. Mivel azonban a nyulak, mint köztudott, rendkívül szaporák, a termékenység és a megújulás szimbólumává is váltak, ami egy tavaszi ünnephez remekül illik.

A húsvét, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, az egyházi év csúcspontja. Maga a nagyböjt is egy 40 napos felkészülés erre, de az utolsó héten, a nagyhéten, felgyorsulnak az események. Virágvasárnap szentelik meg a fűzfák barkáit. A néphit szerint ezeknek a gallyaknak gyógyító ereje van, és ami még jobban hangzik, a boszorkányoktól is védelmet nyújtanak. Több magyarországi német vidéken vihar- és jégkárok elleni hatást is tulajdonítanak nekik.

kerepleskoszegf

Krisztus szenvedése az utolsó vacsorával vette kezdetét nagycsütörtökön. A magyarországi német szokások is az étkezéshez kötődnek. Ahogy a nap német neve – Gründonnerstag, azaz zöld csütörtök – mutatja, ezen a napon zöld ételeket, főzelékeket, salátát és hasonlókat kell enni. A szentmisén a harangok Rómába mennek, ami azt jelenti, hogy a nagyszombat esti feltámadási miséig nem szólaltatják meg azokat. Harangok és csengők helyett ez idő alatt kereplőket használnak. Régen egyes falvakban iskolás gyerekek kereplőkkel járták az utcákat, jelezve a napszakokat és imára szólították a lakosokat. Szolgálatukért tojásokat kaptak. Pl. a baranyai Liptódon ma is ápolják ezt a hagyományt.

Nagypéntek az elcsendesedés napja. Egyike annak a két napnak, amelyen az egyház parancsai szerint böjtölni kell és nem szabad húst enni. Nem tartanak teljes misét, csak rövidített liturgiát, amelyből hiányzik az ostya átváltoztatása.

tuzszentzsambek

A nagyszombati szertartások a tűzszenteléssel kezdődnek. Ezzel párhuzamosan sok magyarországi német településen húsvéti tüzet gyújtottak, Nyugat-Magyarországon egy az áruló Júdást jelképező fabábut égettek el benne. Hasonló szokások voltak Hajóson és Kakasdon is. Baranyában egy kevés faszenet vittek haza a tűzből, amellyel Walpurgis éjjelén kereszteket rajzoltak az ajtóra a boszorkányok ellen. A tűz mellett a húsvéti víznek is különös jelentősége volt. A folyóvíz a feltámadási mise után hatékony bőrbetegségek és szeplők ellen, de általánosságban szerencsét, szépséget, egészséget és erőt ad. A jó termés biztosítására érdemes volt a harangok visszatértekor megrázni a gyümölcsfákat.

Húsvétvasárnap került sor az ételek megszentelésére, természetesen a sonkákéra és a húsvéti tojásokéra is. Utóbbiakat hagyományosan hagymahéjjal festették barnára.

hagymatojas

A nyúl ideje csak húsvéthétfő reggelén jött el: a tarka húsvéti tojásokat az előző napokban készített díszes fészkekbe helyezték. Mint sok más dolog, a tojás is termékenységi szimbólum. Dél-Magyarországon a gyerekek dallal vagy mondókával hívták a nyuszit. Néhány településen már a böjt utolsó napjaiban megérkezett a nyúl, így például Eleken. Húsvéti ajándékokat a gyerekek nemcsak a „nyúltól” kaptak, hanem a keresztszülőktől is.

Számos szokás kapcsolódott a húsvéti tojásokhoz, melyek közül itt csak a tojásgurítást említjük meg. Ennek során egy dombról gurították le a tojásokat, az nyert, akié nem tört el. Az Emmausz-járás onnan kapta a nevét, hogy két tanítvány az Emmausz felé vezető úton találkozott a feltámadt Jézussal. Az Emmausz-járáskor a szomszéd falvakban élő rokonokat látogatták meg – más helyeken a saját borospincét. Az Emmausz-járás pl. a baranyai Bólyban manapság is egy kiemelt esemény.

emmauszboly

Manapság is hál’ Istennek sokat felelevenítenek ezen szokások közül. Ha van rá idejük, vegyenek részt az eseményeken, akkor biztosan vidám lesz a húsvét.

Mayer István

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2019 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo