Migráció a „hosszú 19. században”

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

2015. október első hetében Dr. habil. Fata Márta két nyilvános előadást is tartott az ELTÉ-n. Az első, október 6-i a 18. századi betelepítések emlékezetével foglalkozott. Második, magyar nyelvű előadására, melynek címe Német-magyar migrációs kapcsolatok és hatásuk a magyar társadalomra a 19. században volt, október 8-án 16 órakor került sor.

Austria-Hungary1899

Bár a nagyszabású betelepítések időszaka II. József uralkodásával lezárult, Magyarország és a német területek között továbbra sem szűnt meg a népességáramlás. Az előadás rávilágított ennek egyes mozzanataira, külön kiemelve közülük néhány sikertörténetet.

Bevezetésként Fata Márta a migráció típusait vette sorra. A történeti migrációtudomány különbséget tesz többek közt a vallási, politikai és gazdasági indíttatású migráció között. Sajátos formája a peregrináció, azaz a külföldi egyetemek látogatása. Ez utóbbira az előadó részletesen kitért.

Az 1700-as évekre, mint ismeretes, főleg a bevándorlás volt jellemző Magyarországra. Az 1789-től az első világháborúig tartó időszakban, melyet a történettudomány „hosszú 19. századnak” nevez, egyre nagyobb jelentőségű lett a kivándorlás, amely a 19-20. század fordulóján érte el csúcspontját. Pontos adatokkal mindazonáltal csak az 1880-as évektől rendelkezünk, ekkortájt alakult ki ugyanis a modern statisztikatudomány.

humboldt

A Habsburg uralkodóház a 19. században is tervezett nagyobb szabású betelepítéseket, részben a gazdaság élénkítése céljából, részben azért, hogy visszaszorítsa az ébredő magyar nemzeti öntudatot. Ezek azonban nem valósultak meg. Kisebb szervezett telepítések megvalósultak, például az erdélyi szász területekre.

A kevés írott forrás egyike éppen a szászföldi betelepülést dokumentálja. Noha a telepítésektől általában a modern technológia elterjedését várják, a beszámoló tanúsága szerint a vetésforgó meghonosítása helyett a telepeseknek vissza kellett állni a korszerűtlen háromnyomásos földművelésre.

Ám a migráció számos esetben sikertörténetnek bizonyult. Fata Márta három példát ismertetett részletesebben, mindhármat a 19. század végéről. A Kühne gépgyár, a Stühmer édesipari vállalat és a Ganz Művek Németországból érkező ipari vállalkozók áldozatos munkája és szaktudása segítségével vált Európa-szerte ismert sikeres vállalkozássá.

stuhmer

Az előadó másfél órás előadásában részletesen kitért a peregrinációra. A németországi egyetemlátogatás súlypontja a kezdetekkor a 16-17. században a protestáns teológia volt, a wittenbergi, a marburgi és a göttingeni egyetem különösen népszerű volt. Az iparosodás előretörésével sorra alakultak a műszaki főiskolák és egyetemek, a 19. század folyamán ezek egyre előkelőbb helyet foglaltak el a leglátogatottabb intézmények között. Az ellenreformáció sikerét jelzi, hogy – bár hatásuk kevésbé látványos – a Habsburg Birodalom egyetemein a század közepére már jóval többen tanultak, mint a német államokban.

Külön esett szó a Wilhelm von Humboldt alapította berlini és a göttingeni egyetemről. A kutatóegyetem koncepcióján alapuló intézmények újszerű oktatási rendszere rendkívül eredményes volt, számos híres magyar tudós is ezen universitasok hallgatója volt.

Az előadást követő rövid vita rávilágított arra, hogy a német és a magyar történettudomány eltérően határozza meg a migráció fogalmát. A magyar szóhasználatban sem a vándorlegény-mozgalom, sem a peregrináció nem tartozik bele, ezzel szemben a német gyakorlat valamennyi népességmozgást így nevez.

Mayer István

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2020 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo