Szomorú happy end? Német kisebbség Magyarországon és Oroszországban

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Az oroszországi német és a magyarországi német történelemnek sok közös vonása van, mégis alapvető dolgokban különböznek. Ezt is megtudhatták, akik meghallgatták Gerhard Seewann és Dalos György beszélgetését október 15-én a budapesti Goethe Intézetben.

GerhardSeewann_DalosGyörgy_20151015_ImreBellonPhoto_web_resolution_61

A Goethe Intézet Könyvek, melyekről beszélnek (Bücher, über die man spricht) című rendezvénysorozatában a közelmúltban megjelent német nyelvű könyveket mutatnak be és hozzák közelebb témájukat az érdeklődőkhöz. Ezúttal Dalos György Die Geschichte der Russlanddeutschen (Az oroszországi németek története) című monográfiájának megjelenése adta az apropót. Gerhard Seewann Geschichte der Deutschen in Ungarn (A magyarországi németek története) című terjedelmes munkája már 2013-ban megjelent, de idén már a témájához kapcsolódó tankönyv is elérhető.

A budapesti Goethe Intézet nemrég kinevezett igazgatója, Michael Müller-Verweyen üdvözölte a vendégeket, majd átadta a szót Klein Juditnak, az est moderátorának, aki bemutatta a beszélgetés résztvevőit. Dalos György a német intellektuális élet meghatározó egyénisége, legrangosabb kitüntetése a Szövetségi Érdemkereszt 1. fokozata, amelyet a közelmúltban kapott meg. Gerhard Seewann 2015-ig a Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszékét vezette Pécsett, idén a magyarországi németségnek tett szolgálataiért a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Arany Dísztűjével tüntették ki, 2014-ben érdemeit a magyar állam Nemzetiségi díjával ismerték el.

GerhardSeewann_DalosGyörgy_20151015_ImreBellonPhoto_web_resolution_01

A moderátor első kérdését mindkét kutatóhoz intézte. Sem Dalos, sem Seewann nem tartozik ahhoz a kisebbséghez, amelynek történetét kutatja. Rendkívül érdekes tehát, mi alapján választották kutatási témájukat. Dalos válaszában utalt oroszországi egyetemi tanulmányaira, és arra, hogy mivel 1984 óta Németországban él, mindkét kultúrához kötődik. Seewann 1956-ban, 12 éves korában kezdett el érdeklődni Magyarország iránt. Első ízben 24 évesen Temesváron tapasztalta meg több kisebbség együttélését, ami később a szakterülete lett. 1974-ben kutatói ösztöndíjat kapott Magyarországra. Bár akkoriban behatároltak voltak a tudományos munka lehetőségei, mégis úgy döntött, a továbbiakban is tanulmányozza a magyarországi németség témáját.

A következőkben Dalos az oroszországi német és a magyarországi német történelem néhány párhuzamára hívta fel a figyelmet. A legnagyobb betelepítésekre mindkét esetben a 18. században, egy-egy uralkodónő, mégpedig Mária Terézia és II. Katalin kezdeményezésére került sor. Seewann viszont kiemelte, hogy nagy különbségek vannak a két nemzetiség sorsában. Az első magyarországi német betelepítésre már az államalapítás idején sor került. A magyarok és németek kapcsolatát nyolc évszázadon át István király Intelmeinek szelleme határozta meg. Ez a magyar nemzeti öntudat ébredésével megváltozott, a 19. században kezdetüket vették az asszimilációs törekvések.

Ezután Seewann professzor csaknem az egész magyarországi német történelmet felvázolta. A betelepítés következtében Magyarország mezőgazdasága modernizálódott, a piacgazdaság kezdete is ezzel áll összefüggésben. A németek és a többségi népesség közti konfliktusok részben az eltérő öröklési jogra vezethetők vissza. Mivel a magyaroknál nem csak a legidősebb fiúgyermek örökölhette a földet, a birtokok egyre kisebbek lettek, míg a német mezőgazdaság folyamatosan virágzott. A Horthy-kor népies írói a németek ellen foglaltak állást. A közhangulat egyre németellenesebb lett, ami végül a kitelepítéshez vezetett.

GerhardSeewann_DalosGyörgy_20151015_ImreBellonPhoto_web_resolution_02

Mint Dalostól megtudhattuk, az oroszországi németek helyzete is eltért a többségi népességtől, mert ők nem voltak jobbágyok. Szintén eredményesek voltak gazdasági téren. Az első konfliktus akkor merült fel, amikor 1874-ben a cári birodalomban életbe lépett az általános hadkötelezettség. Az első világháború kitörésével a rezsim ellenségnek tekintette az oroszországi németeket, megfosztotta őket kiváltságaiktól. A kommunista hatalomátvétel után a Volga mentén létrehoztak egy elméletben autonóm német köztársaságot, ám 1941-ben felszámolták. Röviddel ezután vád nélkül deportáltak 1,2 millió oroszországi németet, rehabilitációjuk csak 1989-ben kezdődött meg. Ahogy megnyíltak a nyugatra vezető határok, megkezdődött a nemzetiség tömeges kivándorlása az NSZK-ba. Dalos „szomorú happy endnek” nevezte ezt. Még 200 000 német él Oroszországban és a szovjet utódállamokban, identitásuk azonban inkább orosz.

A beszélgetés következő szakaszában ismét a magyarországi németekről volt szó. Seewann utalt a 20. század folyamán egyre jelentősebb német- és zsidóellenes mozgalomra, amely véleménye szerint máig létezik. Az 1940-es években mindent elvettek a németektől. Csak 1949-ben kapták vissza a polgárjogot, de a hatalom birtokosai arra számítottak, hogy asszimilálódnak. A nemzetiségi kérdés a trianoni határokon kívül élő magyarok miatt vált nagyobb jelentőségűvé. „Kirakat-nemzetiségpolitikát” kellett kidolgozni, hogy a szomszéd államok is hasonlóan bánjanak a magyar kisebbséggel. Ugyanakkor a magyarországi németek nem kezdtek igazán aktívan politizálni, akkor is alig beszéltek németül, amikor már nem tiltották.

Dalos és Seewann is furcsának találta, hogy a magyarországi németek, köztük azok, akiket a magyar állam elűzött, nem adták fel magyar identitásukat. Németországban ma is rendeznek ún. Heimatveranstaltungokat a magyar otthon felidézésére. Az egykori kitelepített magyarországi németek sikeresen integrálódtak a német társadalomba. Az oroszországi németek esetében nem ez a helyzet: a társadalom peremén élnek. A fiatalabbak már nem rendelkeznek oroszországi német identitással.

A beszélgetés során nem kaptunk választ arra, hogy a magyarországi németek esetében is „szomorú happy endről” beszélhetünk-e. A tökéletes zárógondolat a hallgatóság soraiból érkezett. A fiatal megszólaló Németországban él, de magyarországi német gyökerei is vannak. Úgy vélte, ma már szabadon dönthetünk egy kultúra mellett vagy ellen. Talán mégsem olyan szomorú a happy end.

Mayer István

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2019 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo