HANGolódás húsvétra
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A Zentrum-Programme im HdU sorozat keretében március 23-án a bakonyi németek mutatták be templomi énekeiket. Az esten, amelyen számos dal és egy a sváb húsvéti népszokásokról szóló előadás is elhangzott, a közelgő ünnepekre való ráhangolódásként is szolgált, de az egybegyűltek megemlékeztek arról is, hogy 1945-ben ezen a márciusi napon nagyon sok áldozatot követelő súlyos bombatámadás érte Városlődöt.
Oszvald József, a község Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke részletesen vázolta a szomorú eseményeket. Előadása többek közt Katona Lajos, az akkori plébános historia domusára és szemtanúk visszaemlékezéseire épült. Kifejtette, hogy stratégiai szempontból nézve Városlőd nagyon előnyös helyen fekszik, ezért a visszavonuló német csapatoknak is fontos támaszpontul szolgált, amit egy kémtől a szövetségesek is megtudtak. Városlődöt március 23-án délután két hullámban is támadták, ezek során a civil lakosság soraiból is nagyon sokan áldozatul estek. 1989 óta minden évben koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak a településen. Az elesett német katonákat 1992-ben exhumálták és a felső temetőben újratemettek, emlékükre sírkövet emeltek.
Az esten bemutatásra került az a négy kötetből álló publikáció is, ami a bakonyi németek népies templomi énekeit tartalmazza. „A Veszprém megyei németek túlnyomórészt római katolikus vallásúak. Őseinket a németek erényei és az erős istenhit mindig segítették, hogy a legnehezebb időket is méltósággal éljék át” – mondta Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Önkormányzat elnöke. Pfeiferné Takács Hajnalkával, aki egyben Városlőd kántora és a helyi iskola igazgatónője, együtt gyűjtötték a Városlődről, Tótvázsonyból, Döbröntéből, Gannáról és Ajkarendekről származó egyházi énekeket. A kottákat a herendi Bauernhuber Andor írta. A gyűjtemény a liturgikus évnek megfelelően négy füzetből áll: Az első füzet az adventi-karácsonyi időszak énekeit, a második a böjti, húsvéti, pünkösdi és úrnapi időszakot tartalmazza. A harmadik miseénekekből, dicsőítő, hálaadó, esküvői, gyász és hősi énekekből, a negyedik pedig szentségimádási, Jézus- és Mária-énekekből áll.
Heilig Ferenc idézett Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek ajánlójából, mely a kiadványban is szerepel: „Büszke vagyok rá, hogy az én egyházmegyémben, a veszprémi érsekségben élő hívek ezeket az értékeket létrehozták és meg is őrizték. (…) Köszönet ezért a gyűjtőknek. Isten áldása kísérje őket és a kötetek használóit.” Heilig Ferenc megemlítette, hogy bár a dallamok településről településre különbözhetnek egymástól, mégis sok hagyományőrző forrásául tudnak szolgálni. Lejegyzésre került az éves miserend és most már nyomtatott formában hagyományozódik az utókorra.
A Városlődi Kvartett – a Staub házaspár, Mária és János, Pilz Mihály és a kórusvezető Pfeiferné Takács Hajnalka – válogatást adott elő a dalokból. Staub Mária minden dalhoz egy rövid bemutatószöveget fűzött illetve elmondta, hogy milyen alkalmakból énekelték (karácsonyi énekként, hálaadásként, templomi énekként rossz idő esetére stb.). Az ünnepre való ráhangolódásképp húsvéti dalok is elhangzottak, így ennek kapcsán Heilig Ferenc mesélt a helyi húsvéti szokásokról is. Például nagycsütörtökön, amikor a harangok „Rómába mentek” és a harangozás helyett a gyerekek különleges kereplőkkel hívták a lakosságot misére, illetve amikor ezeket a kereplőket talicskára szerelték és így vonultak végig a falun.
Mielőtt a rendezvény jó hangulatú beszélgetésekkel zárult volna, az énekesek a Großer Gott wir loben dich című négyszólamú dallal búcsúztak a közönségtől.
