Nyelv, kultúra, etnicitás, … – identitás
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Kultúrákat összekötni. Ez áll a németországi Külföldi Kapcsolatok Intézete (ifa) roll-upján, ami a Lenau Ház Fellbach termében volt felállítva. Ezen háttér előtt és mottó alatt került sor 2016. június 3-án és 4-én a magyarországi német intézményben a „Nyelv, kultúra, etnicitás, … – identitás“ című nemzetiségi konferenciára. Számos akadémikus és szakértő illetve érdeklődő vett rajta részt Magyarország elismert nemzetiségeinek soraiból, akik az előadások mellett élénk vitákat és tartalmas beszélgetéseket folytattak egymás között. Képviselve voltak a magyarországi bolgár, görög, horvát, lengyel, német, roma, román, szerb és szlovák nemzetiségek.
Kialakult egy közös vezérfonál, amit dr. Gerner Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Intézetének vezetője a nyelvi kontaktusok dinamikájának tematikus módjában látta, ami túlnyomórészt a 17-18. században következett be a ma Magyarországon megtalálható nemzetiségi nyelvek és a magyar nyelv között. A tanulmányokban különböző objektív és szubjektív faktorok kerültek említésre, mint a még nyelvjárást beszélők számának változása, a településképek alakulása, a politikai keretek, az iskolapolitika, a vallás (endogámia a különböző vallású illetve exogámia az azonos vallású nemzetiségek között), valamint a nyelvi repertoár és a nyelvi kompetencia (a kétnyelvűség foka és elterjedésének mértéke az egyén és a társadalom szintjén).
Az asszimiláció aspektusa is előkerült, ami kulturálisan a városokban (a 19. század második fele) és a vidéki településeken (általában a 2. világháború után) végbement és az integrációstársadalom nyelvének és tipikus viselkedésmintájának az elsajátítását hozta magával. Strukturális asszimiláció következett be többek között a magyar intézményrendszerekbe való beillesztéssel, mint az iskola, egyházközösség, munkahely, stb., ami ugyancsak a nyelvvesztéshez vezetett. Élénk viták folytak a család szerepéről is a nyelv és a kultúra átöröklésével kapcsolatban, miközben nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy ez egy nélkülözhetetlen faktor, amit az iskola nem képes egyedül átvenni. A záróbeszédében dr. Gerner Zsuzsanna arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad az elmúlt vagy elveszett újraélesztésére koncentrálni. Ahelyett, hogy mindig a tegnapot siratnánk, meg kell próbálni előre tekinteni és a nemzetiségi identitást vonzóvá tenni, hogy a fiatalok is érdeklődjenek iránta és szívesen átvegyék, továbbadják. Miközben az identitást a Thészeusz hajója filozófiai paradoxonhoz hasonlította.
A konferenciát a németországi Külföldi Kapcsolatok Intézete (ifa), a Lenau Ház, a PAB Kisebbségkutató Munkabizottsága és a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Intézete szervezte, a Bolgár Országos Önkormányzat és a Pécsi Német Önkormányzat pénzügyi támogatásával. Összesen 17 előadó vett részt a rendezvényen, aminek a programjában még Kakukné dr. Partics Krisztina rövid előadása is helyet kapott a magyarországi görög nemzetiségről. A megjelenteket Haász János pécsi önkormányzati képviselő, Szeitz István, a Lenau Ház ügyvezetője és dr. Gerner Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Intézetének vezetője köszöntötte. A zárszót Sandra György, a Külföldi Kapcsolatok Intézetének kulturmenedzsere mondta.
A konferencianapok lezárásaként a magyarországi német nemzetiség három mintaprojektje került bemutatásra. A Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ által szervezett „Abgedreht! – Magyarországi Német Ifjúsági Filmünnep“ és a „TrachtTag“, illetve a Goethe Intézet projektje, az „Unokák nemzedéke“.
Minden résztvevő egyetértett abban, hogy a kölcsönös eszmecsere nagyon gyümölcsöző volt és a továbbiakban is fontos, így ezt hasonló rendezvényeknek kell követniük. Egy többnyelvű füzet a konferencia előadásaival már tervezés alatt áll.
Témák:
Dr. Komlósiné Knipf Erzsébet / Dr. Müller Márta:
Tájszótárak információs struktúrája
Dr. Zsilák Mária:
A magyarországi szlovák nemzetiség törekvései az anyanyelv megőrzésére a 21. században
Bockovac Tímea:
A horvát nyelv magyarországi oktatási színterei
Dr. Dudás Mária:
A bolgár nyelv oktatásának helyzete, valamint segédanyagok a bolgár nyelv és kultúra oktatásában
Dr. Orsós Anna:
A cigány / roma nemzetiségi nevelés és oktatás aktuális helyzete
Dr. Márkus Éva:
A nemzetiségi nyelv szerepe az általános oskolai oktatásban
Dr. Blazsetin István:
Identitás és tankönyvek – a magyarországi horvátok tükrében
Dr. Lakatos Szilvia:
A romani nyelv szerepe az identitás megőrzésében
Dr. Farkas Baráthi Mónika:
A nemzetiségi identitás megőrzésének lehetőségei a szegedi nemzetiségek körében
Dr. Gyurok János:
Kisebbségi elitek és nemzetiségek
Lásztity Péró:
Anyanyelv és identitás a magyarországi szerbek esetében
Dr. Erb Mária:
„Ungarisch kann ich besser, … inkább magyarok vagyunk, mint svábok.“ – Anyanyelv és identitás a tarjáni német közösségben
Dr. István Anna:
A magyarországi szlovák nemzetiségi tanárképzés és a nemzetiségi identitás összefüggései
Dr. Menyhárt Krisztina:
A bolgár nemzetiség demográfiai és nyelvi helyzete
Dr. Bucin Mihaela:
Az egyházak szerepe a magyarországi román nemzetiségi nyelv megmaradásában a XXI. században
Dr. Barics Ernő:
A vezeték és keresztnévadás, mint az identitás megőrzésének eszköze
Sandra György
