Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A nemzetiségi önkormányzatok delegáltjainak is helyet kell kapniuk
az iskolai intézményi tanácsokban
Módosítani kell a köznevelési törvényt, és a nemzetiségi önkormányzatok számára egyértelműen lehetővé kell tenni, hogy tagot delegálhassanak az iskolák intézményi tanácsába. A jelenleg érvényes jogi szabályozás ugyanis hiányos, illetve ellentmondásos, miközben a nemzetiségi önkormányzatoknak azért lenne fontos részt venniük az említett testületek munkájában, hogy jobban rálássanak az oktatási intézményekben közvetített nemzetiségi tartalmakra. Minderre a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hívta fel a figyelmet. Dr. Józan-Jilling Mihály panasszal fordult Szalayné Sándor Erzsébethez, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyetteshez, aki az alapvető jogok biztosával közösen vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. A napokban tették közzé a jelentést, amely leszögezi: a szabályozás valóban módosításra szorul.
A jogbiztonság követelményével és a nemzetiségi jogok érvényesülésével összefüggő visszásság gyanúja merült fel a szekszárdi német önkormányzat beadványa alapján, amely arról számol be, hogy a KLIK fenntartásában lévő szekszárdi német nemzetiségi Dienes Valéria Általános Iskola intézményi tanácsa többek között a német önkormányzatot is felkérte egy tag delegálására. A hatályos jogi szabályozás áttekintése után azonban kiderült, hogy bár nemzetiségi önkormányzat kezdeményezheti az iskolai intézményi tanács létrehozását, abba maga nem jelölhet tagot; legfeljebb akkor kaphat helyet a testületben, ha oda meghívják. Ez azért aggályos – véli Dr. Józan-Jilling Mihály –, mert az intézményi tanács mint érdekképviseleti szerv véleményt nyilváníthat az iskolában folyó szakmai programról, így a nemzetiségi oktatás kérdéseiről is. Az oktatás pedig a nemzetiségi jogok meghatározó fontosságú területe, és a nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos kérdésekben – ezt a jelentés is kiemeli – az érintett nemzetiséghez tartozók véleménye mérvadó.
– Minden bizonnyal másutt is felmerült már az említett gond – mondja a szekszárdi német önkormányzat elnöke -, csak még senki nem tette szóvá. A mi önkormányzatunk tehát most másokért is kiállt: olyan oktatási intézményeiért, amelyek ugyan nem nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működnek, ám attól még kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetiségi oktatásra. És kiálltunk más nemzetiségi önkormányzatokért is, hogy azok „nem kegyként”, hanem alanyi jogként gyakorolhassák feladataikat és jogaikat, nevezetesen az érdekképviseletet, az iskolákban zajló szakmai munka felügyeletét és támogatását.
Az ombudsman és az ombudsmanhelyettes közös vizsgálata megállapította, hogy a kérdést szabályozó köznevelési törvény és miniszteri rendelet nincs összhangban. A jelentés arról is beszámol, hogy mindezzel az oktatásért felelős államtitkár is egyetért. Palkovics László megoldhatónak tartja a jogszabály módosítását, és vállalta is annak előkészítését és előterjesztését. A biztos és helyettese arra is felhívja a jogalkotót, hogy a módosítás előkészítésébe a nemzetiségeket is be kell vonni – különösen az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságát és az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökeit. Dr. Józan-Jilling Mihály azt reméli, hogy a törvény módosítására mihamarabb sor kerülhet.