Augusztus 15., Nagyboldogasszony ünnepe
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Máriának, Jézus anyjának sok ünnepe van a naptári évben, de mind közül a legjelentősebb augusztus 15., a Szűzanya mennybevételének napja, Nagyboldogasszony.
A katolikus hit szerint ezen a napon Mária testi-lelki mivoltában a mennybe vétetett. Ez a legrégibb Mária-ünnep, már az 5-6. században megtartották. 1950-ben XII. Pius pápa a főünnepek közé emelte.
Mária tisztelete Magyarországon különösen jelentős, mivel a hagyomány szerint Szent István király halála előtt az ő kegyelmébe ajánlotta az országot. Innen ered a Mária országa, a Regnum Marianum elnevezés. Máriát innentől Magyarország égi pártfogójának, Patrona Hungariaenak is nevezik.
A Nagyboldogasszony elnevezés még a pogány hitből ered. Korábban egy női istenséget neveztek boldogasszonynak, a térítők ezt Szent Gellért püspök tanácsára megfeleltették Máriának, hogy az eredeti kultusza feledésbe merüljön.
Magyarországon számos Mária-kegyhely található, a legismertebbek közé tartozik Máriagyűd, Máriapócs, Márianosztra, Mátraverebély és a budai hegyekben található Makkosmária. A búcsújáró helyek kialakulása mindig egy-egy Máriának tulajdonított csodától, jelenéstől eredeztethető. Ezen a napon van a budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén a Mátyás-templom búcsúja is.
A nap népszokásai közé tartozik a Mária-virrasztás. A néphit szerint az augusztus 15-i napfelkeltében meg lehet látni a Jelenések könyvében említett Napba öltözött asszonyt. Szintén e napon szokásos a virágszentelés, a szentelt virágokból pedig Mária-koporsót készítettek. Úgy hitték, ha az ünnep napján derült az idő, jó lesz a termés. A Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (szeptember 8.) közé eső időszaknak is különös jelentőséget tulajdonítottak.
Nagyboldogasszony napját a német nyelvű országok katolikusok lakta területein is megünneplik, ott többnyire munkaszüneti nap is.
Mayer István
(A cikk először 2015. augusztus 14-én jelent meg.)
