„A Tolna Megyei Németségért”

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége attól a szándéktól vezettetve, hogy a Tolna megyei németség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett polgárokat méltó elismerésben részesítse, valamint személyüket és munkásságukat megfelelően értékelve példaként állíthassa a jelen és az utókor elé, megalapította A Tolna Megyei Németségért nívódíjat, amely évente két fő részére kerül odaítélésre.

14231984_562092360643554_2627690425231790231_o

A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége a 2016-os évi nívódíját Lohn Zsuzsannának adományozta, a Bonyhád és környéke, a Tolna megyei németség kultúrájának, hagyományainak megőrzésében, a nemzetiségi oktatásban, a Tolna megyei és tágabban a magyarországi németség sajtómegjelenésében kifejtett több évtizedes felelősségteljes és áldozatos munkájáért.

A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége a 2016-os évi nívódíját Wusching Józsefnek adományozta a megyében működő német nemzetiségi kórusok zenei kíséretében vállalt több évtizedes áldozatos munkájáért, a hagyományos harmonikakíséreten alapuló német népzene ápolásában, annak továbbadásában kifejtett tevékenységéért.

A kitüntetéseket 2016. szeptember 1-én a szekszárdi Vármegyeháza dísztermében megrendezett „Megyenap” ünnepi rendezvény keretében 
Dr. Józan-Jilling Mihály, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége elnöke és Féhr György a Tolna Megyei Német Nemzetiségi területi Önkormányzat elnöke adta át.

A kitüntetettekről: 

Lohn Zsuzsanna Éva Bonyhádon német nemzetiségű családba született. Alapfokú tanulmányait a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában végezte, majd pedig a Petőfi Sándor (akkor állami, ma evangélikus) Gimnáziumban érettségizett. Némettanárai Wild Katalin (aki később a Pécsi Janus Pannonius Egyetem professzora lett) és Körper Mária voltak.

14202538_562095820643208_1041129917600537974_n

Ez után a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát német-orosz szakon. Diplomamunkáját a Kismányoki német dialektus névszói (Die Nennwörter des deutschen Dialekts von Kismányok/Kleinmanok) címen írta Dr. Márvány (Marhauser) János témavezetése alatt.

Kezdő tanárként a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban tanított németet, majd egy új kihívásnak eleget téve, Budapestre költözött és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségénél a kultúráért és oktatásért felelős referensként dolgozott. Többször kísért magyarországi német nemzetiségi kulturális együtteseket német nyelvterületre – ahol tolmácsként és moderátorként is közreműködött, évekig konferált svábbálokon, a szövetség minden jelentős rendezvényen részt vett szervezőként.

A Szövetség után a Magyar Rádió Külföldi Adások Főszerkesztőségén dolgozott annak megszűnéséig (2007). Itt gyakran készített riportokat, olykor összefüggő műsorrészeket a külföldön élő magyarországi németeknek szóló Gruß und Kuss című műsor számára is – elsősorban természetesen a Bonyhádon és környékén történtekről.

2007 óta a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola német nemzetiségi szakos hallgatóit – leendő óvópedagógusokat és tanítókat – oktatja nappali, levelező és esti tagozaton. Szakterülete itt elsősorban a német nemzetiségi népismeret (történet, hagyományápolás) és annak módszertana. Hagyományőrzés és -ápolás témakörben gondoz évente számos szakdolgozatot, ebben a témakörben tart továbbképzéseket is. Nemzetiségi származása és kötődése teszi a leghitelesebb, kedves személyisége pedig a legnépszerűbb tanárrá a tanszéken, irányításával a hallgatók tudatára ébrednek saját nemzetiségi mivoltuknak, és megtanulják, hogyan formálható már kisgyermek korban a nemzetiségi identitástudat.

Több előadást tartott nagy sikerrel a német nemzetiségi kultúráról Magyarországon és Németországban egyaránt: diákoknak, pedagógusoknak, tánccsoportoknak, német önkormányzatok tagjainak. Németországban elsősorban Münchenben adott elő a Katholische Stiftungsfachhochschule hallgatóinak.

Az előadásain „kofferjéből” gyakran kerülnek elő népviseleti darabok, egyszerű használati tárgyak saját kis gyűjteményéből, így hozva közelebb a történelmet, hagyományt a résztvevőkhöz.

Munkahelye Budapestre köti, azonban szülővárosa fontos szerepet tölt be életében.

2007-ben a Bonyhádi Német Önkormányzatnak lehetősége nyílt egy német nyelvű újság szerkesztésére, kiadására, melyet Bonyhád első németországi testvérvárosának vezetése, Wernau támogatott. Lohn Zsuzsanna az első hívó szóra vállalta a kihívást. Bár jelentős időt töltött az elektronikus médiában, az újság mégis új feladat volt számára. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Helyi Lapok Szakosztályának tanfolyamain szívesen részt vett, hogy ezzel is javítson a Bonnharder Nachrichten összképén. Ezek a tanfolyamok komoly szakmai segítséget nyújtottak az újság egyre magasabb színvonalához.

A Bonnharder Nachrichten-t a város német önkormányzata évente 3 alkalommal adja ki. Bonyhádon újság formájában ezer példány kerül az érdeklődőkhöz.  Elektronikus formában is terjesztésre kerül az újság, így mind Magyarországon belül, mind pedig számos európai településre is eljut (elsősorban német nyelvterületre, de a szomszédos országok német nemzetiségéhez is); a tengeren túlon pedig Kanadába és az USA-ba. Az újságnak köszönhetően már több nyugat-európai egyetemista és doktorjelölt is bejelentkezett a német önkormányzatnál, akik a kelet-európai németek történetével, mai helyzetével foglalkoznak, és segítséget kértek tudományos kutatásaikhoz. Svájcból pedig egy hölgy jelentkezett, akinek szülei Bonyhádról, ill. Hidasról származnak, innen telepítették ki őket.

Az Internationale Medienhilfe (IMH) folyamatosan összegyűjtötte a világszerte megjelenő német sajtótermékeket, ezek legfontosabb adatait kézikönyvben meg is jelentette. A kötetbe bekerült a Bonnharder Nachrichten is. 2013 óta az újság tagja ennek a nemzetközi szervezetnek.
 A kezdetektől Zsuzsanna látja el a főszerkesztői feladatokat a többi segítővel együtt társadalmi munkában.

Mindezek mellett biztos támasza a német önkormányzatnak. Pályázatok, hivatalos levelek, meghívók korrekt, precíz fordításai kerülnek ki a kezei közül.

A Bonnharder Nachrichten című újságon kívül ír cikkeket a Neue Zeitung, az Unsere Post és a Deutscher Kalender számára is a bonyhádi németség rendezvényeiről, eseményeiről.

Különböző prospektusok és könyvek fordítása is sokrétűségét dicsérik. A kakasdi „Heimatbuch”/falumonográfia magyarra fordítása az ő nevéhez is fűződik (a megjelenés éve 2015). De számos könyvet fordított németre is, többek között Elmer István Gyökeret vertek a svábok/Die Schwaben fassten Fuß című könyvét (1996).

2009-ben Wernau városa támogatta egy szakácskönyv kiadását: Kommt essen!, melybe a Bonyhádon és környékén, valamint a Wernauban gyűjtött receptek kerültek. A munkák legnagyobb részét (gyűjtés, fordítás, szerkesztés, fotózás) ő végezte el, így ez a könyv különösen kedves számára.

***

Wusching József 1938-ban született Nagymányokon egy hétgyermekes sváb család ötödik gyermekeként.

14188465_562095837309873_5081938891202619589_o

A helyi általános iskolában végezte tanulmányait, az itt működő apácáktól sajátította el a zenei alapokat, amikor zongorázni tanult. Tanulmányait a bonyhádi gimnáziumban folytatta, majd a nagymányoki bányában kezdett dolgozni, s mellette levelező tagozaton elvégezte a villamosipari technikumot.

Később elektrotechnikusként a Mecseki Szénbányák Nagymányoki Brikettüzemében dolgozott. A villamos részleg vezetőjeként 1990-ben vonult nyugállományba.

Gyerekkorától szerette a futballt. A Nagymányoki Bányász, majd Brikett SE oszlopos tagja volt.

A zene szeretete napjainkig végigkíséri az életét. Kisgyerekként kapta az első harmonikáját. Már fiatal barátaival zenekart alapítottak, és családos emberként is eljártak bálokat, lakodalmakat játszani. Ma is kedvenc időtöltése a zenélés: meghívásokra vagy saját kedvére játszik szintetizátoron, újabb és újabb dalokat gyűjt a repertoárjába.

A Tolna megyei német kisebbség kulturális életébe már több mint húsz éve kapcsolódott be, azóta kíséri a bonyhádi német kórust. Emellett a mözsi, kisdorogi, teveli és a volt cikói kórus zenei kíséretét is biztosította, többségét még a mai napig is. Az említett énekkarok számtalan fellépés, minősítés, rendezvény, megemlékezés alkalmából énekelhettek kiváló zenéjével.

Azonban nem maradhatott el harmonikája a baráti összejövetelek, születésnapok, külföldi delegációk fogadása, vagy disznóvágás, akár egyéb összejövetelek alkalmából sem. Amennyiben nagyobb létszám szórakoztatására volt szükség, szintetizátorát is elővette és a német népdalok mellett számos műfaj dallamait is megcsillantotta.

Segítette a Bonyhádi Kränzlein Néptánc Egyesület munkáját is, több fellépésen kísérte a csoportokat, valamint számos táncház kíséretét is megoldotta.

Fotók: Tolna Megyei Önkormányzat

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2019 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo