Konferencia Közép-Európa múltjáról, jelenéről és jövőjéről

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A Szász Parlament Közép-Európai Fóruma 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy a közép-európai identitás tudatát erősítsék. Ezért évente konferenciát szerveznek, Drezda (Németország), Prága (Csehország), Wrocław (Lengyelország) és Klosterneuburg (Ausztria) után ezúttal 2016. szeptember 23-án Budapesten, az Országházban rendezték meg Együtt Közép-Európában: tegnap, ma, holnap címmel.

img_3709

Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke nyitotta meg a rendezvényt, egyben elemezte a konferencia címét, majd szándékként fogalmazta meg: ma kell a közös teendőket meghatározni, hogy holnap ne köszönjön ránk a tegnap. Továbbá azon komoly kihívás elé nézett, hogy megválaszolja a kérdést, hol is fekszik Közép-Európa, és találóan egy olyan területnek írta le, amit a kelet nyugatnak, a nyugat pedig keletnek tart. Ezt a gondolatot folytatta a fórum alapítója, dr. Matthias Rößler, a Szász Parlament elnöke, kihangsúlyozva a közép-európai identitás létezését, amely erősítésének céljából alakult meg a Közép-Európai Fórum. Ehhez az együttléthez tartoznak dr. Rößler szerint a az 50-es és 60-as évekbeli zavargások a posztszovjet közép-európai országokban.

img_3740

Pont ezzel a témával foglalkozott a rendezvény első része is. A következő vitára ösztönözve tartott előadást prof. dr. Michael Gehler, az Osztrák Tudományos Akadémia történésze. Bemutatta az 1956-os forradalom hátterét, hatását, valamint értékét, és spontán népfelkelésnek nevezte, ami a szabadság morális győzelme volt a forradalom politikai vereségében. A következő pódiumvita egy szaktudással átitatott tudományos diskurzus volt, az előadók prof. dr. Erdődy Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történésze, prof. dr. Richard Schröder, neves német filozófus és teológus, Gehler professzor, valamint Petr Brod, cseh újságíró voltak. Olyan témákkal foglalkoztak, mint a prágai tavasz 1968-ban és az utóhatása, a „szlávofilizmus”, ahogy Petr Brod nevezte. Ezen kifejezés alatt azt a jelenséget érti, hogy a mai napig a cseh társadalom bizonyos tagjai nosztalgikusan gondolnak vissza a szovjet megszállásra, és azt a véleményt osztják, hogy Oroszország a politikában nem tud hibázni. Emellett a német és az európai egység viszonyáról volt szó, kérdések, amik akkoriban tabunak számítottak, az emberek fejében mégis tovább éltek. Schröder professzor az egyház szerepéről beszélt, aminek bár a felkelés közben kevés befolyása volt, mégis az enyhülési politikát támogatta.

img_3742

Egy dunai hajón eltöltött ebédszünet után új témával folytatódott a rendezvény délután: a múlt és következményei után Közép-Európa jelene és jövője volt napirenden, nagy hangsúlyt fektetve az Európai Unióra (EU). A vitaindító előadást prof. dr. Ludger Kühnhardt, az Európai Integrációkutatási Központ igazgatója tartotta, amit a követező latin szavakkal kezdett: „videant consules ne quid detrimenti res publica capiat”, ami lefordítva annyit jelent, ügyeljenek a consulok arra, hogy az állam ne szenvedjen semmilyen kárt, ezzel az EU rendszerének válságára utalva. Kühnhardt professzor szerint hiányoznak a közös viták, intézmények, ötletek és szimbólumok, de leginkább egy új EU-s vízió. Erről szólt a következő vita is, ahol visszatértek a közös közép-európai identitás gondolatához, ami visegrádi államokra (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) is jellemző. Ezek az országok együtt léptek 2004-ben az EU-ba, és Dr. Gál Kinga, európai parlamenti képviselő szerint ők jobban megértették az EU működését, szorosabb kapcsolatuk volt hozzá, de ők voltak azok is, akik nem látták, hogy időközben megváltozott ez az intézmény. Ezáltal a visegrádi államok hasonlóan látják és közelítik meg a különböző feladatokat, így dr. Czukor József, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója, és ebből kifolyólag erősebb az összetartás köztük az EU-n belül is. A EU-s válság ellenére optimista álláspontot képvisel prof. dr. Ireneusz Paweł Karolewski, a Wrocławi Egyetem politológusa, és kihívásként tekint rá, az integrációs folyamat részeként, nem pedig a végeként. Ehhez viszont új szerződésekre van szükség, amik megtárgyalására a sok konfliktus miatt most nem kerülhet sor. Az EU jövője számára, emelte ki Jan Sechter, a cseh nagykövet Bécsben, nagyon fontos Ukrajna stabilizálása, valamint az EU perspektívája a balkáni államoknak.

ii-podiumsdiskussion

A zárszót dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke fogalmazta meg, aki toleranciáról beszélt, hogy az együttműködés különböző vélemények ellenére is lehetséges, valamint dr. Rößler, aki a Közép-Európában lévő bizalmat hangsúlyozta ki. Mindketten azt a következtetést vonták le, hogy szükség van kezdeményezésekre, mint a Közép-Európai Fórum, hogy platformot nyújtson olyan diskurzusoknak, mint amilyenek ezen a napon jöttek létre.

Horváth Aliz

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2018 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo