Ünnepélyesen megnyitották a felújított Magyarországi Német Színházat

Forrás: LdU

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Balog Zoltán: „A magyarországi németek nem adják fel a kultúrájukat, és ezt mind a magyar, mind a német kormány üdvözli és támogatja”

Aki Szekszárd történelmi belvárosában sétál, biztosan nem téveszti szem elől: a Magyarországi Német Színház (DBU) Garay téren álló, szecessziós stílusú épülete a város egyik jelképe. Miután a teátrum fenntartója, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) 2015-ben a színház épületét is megszerezte, azonnal nekifogott annak felújításának. A nagyjából egy évig tartó munkálatok mostanra lezárultak. A renoválással látványosan megszépült a homlokzat és a hívogatóan nagy főbejárati üvegajtó, a régi nyílászárókat energiatakarékosakra cserélték. Megújult a színházterem, a nézők kényelmét új székek szolgálják, a színpad megnövelhetővé vált, korszerűsítették a színpadtechnikai berendezéseket.

dbu_1

 A közönséget modernebb előterekben fogadják, a színészek szép öltözők és pihenőhelyiségeket kaptak, és az irodákat is helyrehozták. A felújítás költségeit – Ritter Imre parlamenti szószóló fáradhatatlan munkájának is köszönhetően – 200 millió forintos állami támogatásból és az országos német önkormányzat 14 milliós önrészéből állták. Szeptember 28-án ünnepélyesen megnyitották a DBU megújult épületét, s ez alkalomból a teátrum társulata Gotthold Ephraim Lessing: Bölcs Náthán című művét vitte színre. 22 esztendővel ezelőtt ugyanis, amikor a színház szekszárdi otthonába költözött, ugyanezzel a művel köszöntötte első közönségét.

– A mai előadással köszönetünket szeretnénk kifejezni az épület megújításáért, amit a munkánk elismeréseként értelmezünk – e gondolattal nyitotta az ünnepséget Frank Ildikó színházigazgató.

frank_ildiko

A több mint három évtizedes hagyományra visszatekintő német színház hazánk egyetlen professzionális német nyelvű teátruma. A DBU a német nyelv, a német és magyarországi német kultúra őrzőjeként, a hazánkban élő német nemzetiség és a többségi nemzet közötti kulturális párbeszéd fórumaként, valamint európai értékek hordozójaként határozza meg magát. Utóbbi missziójára utalt a Lessing-előadás is – fogalmazott köszöntőbeszédében Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke: – A 18. század nagy német írójának e művében a felvilágosodás minden lényeges eszméje benne foglaltatik: az elfogadás, az egyenlőség, a szabadság és az emberiesség. Mint a világirodalom valamennyi értékes és maradandó művének, úgy ennek is fontos mondanivalója van a ma embere számára.

heinek_otto

Az este egyik szónoka, az emberi erőforrások minisztere kiemelte, a német nemzetiségi kultúra reneszánszát éli – e reneszánsz egyik megtestesülése a DBU épületének modernizálása. Balog Zoltán üzenetét a 18. században hazánkba települt németek kapcsán gyakran emlegetett idézet – „az első nemzedéknek a halál, a másodiknak a nélkülözés jutott, csak a harmadiknak a kenyér” – segítségével fogalmazta meg. Arra emlékeztetett, hogy az említett generációk mindegyikének életében fontos szerepet játszott a kultúra: – Azok, akiknek meg kellett halniuk, kultúrával éltek és azzal mentek el, hiszen például az anyanyelvükön mondott imákkal búcsúztatták őket; bizonyára a nélkülözőknek is voltak ünnepeik, amelyeken a német dalaikat énekelték, a német táncaikat táncolták; a harmadik nemzedék pedig, amelynek már kenyér, munka, jólét jutott, tudta, hogy jobban esik a kenyér, ha mások társaságában, ünnepek közben fogyasztja el. Ennek az épületnek a felújítása mögött több szándék is húzódik: egyrészt a német nemzetiségi közösségé, hogy nem adja fel a kultúráját; másrészt pedig a magyar és a német kormányé, amelyek ezt üdvözlik és támogatják. A mi kormányunk hisz abban, hogy az erős önazonosságtudat további megerősödéshez vezet – hazánk és egész Európa erősödéséhez.

balog_zoltan

Ünnepi beszédében Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottja – mintegy az előbbi gondolatok folytatásaként – a politikai, társadalmi, kulturális és oktatási síkon egyaránt megélt német-magyar együttműködést méltatta. Példákat hozott az úgymond „öntudatos magyarországi német közösség, a nemzetiségeket támogató magyar állam és a Német Szövetségi Köztársaság modern európai nemzetiségpolitika megteremtése érdekében tett nagyszerű közös erőfeszítésére”. Hartmut Koschyk nagyon aktuálisnak nevezte a Náthán-előadást, mondván, hogy az egyértelműsíti, mi fontos és szükséges az európai emberek békés együttélése szempontjából. – A nemzetiségek és vallások közötti valós párbeszédkészség képessége csakis azokban alakul ki – fejtette ki -, akik erős identitással bírnak. Kizárólag így kerülhet sor jövőbe mutató párbeszédre nemzetiségek és vallások között.

Ide kattintva virtuális sétát tehet a felújított Magyarországi Német Színházban:

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2019 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo