Kisebbségek nagyító alatt

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Az európai országok kisebbségeinek helyzetét 2016. szeptember 29-én, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen, a Minderheiten in Europa (Kisebbségek Európában) című nemzetközi konferencián vitatták meg. A rendezvény különlegessége volt, hogy a megtartott előadások után nemcsak a közönség tehette fel kérdéseit, hanem néhány hallgatónak is lehetősége volt arra, hogy választ adjon, és kérdései által új perspektívákat nyerjen.

img_3811

Az első előadást prof. Bernhard Vogel, volt német miniszterelnök tartotta, amiben Európa egyesítését vázolta röviden a mai, új nemzeti érzés megértéséhez. Mint egykori politikus, elmagyarázta a közönségnek, hogy manapság a pártok csak választópolgárokat akarnak nyerni, és elmulasztanak egy célt kitűzni, amit követhetnek. Kiemelte a pártok szükségességét, és rámutatott arra, hogy Németországban sem járult hozzá először a népesség a legfontosabb és nélkülözhetetlen döntésekhez. Az Európai Unió jövőjének kapcsán Vogel professzor nem a föderális állam felépítését támogatja, hanem egy lazább államszövetségét, és a következő szavakkal zárta előadását: „Csak bátorság kell ahhoz, hogy nehézségeket oldjunk meg, hiszen már korábban is oldottunk meg nehézségeket.“

Hartmut Koschyk MdB, a német szövetségi kormány kivándorlási kérdésekért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja definiálta a hármas kifejezést, a haza, identitás és hit összefonódását, ami minden nemzetiség számára fontos. Ezzel kapcsolatban beszámolt Európa különböző kisebbségeinek történetéről, így a befagyott etnikai konfliktusokról is Jugoszláviában, amelyek a rendszerváltás után felolvadtak. Hangsúlyozta, hogy ha különböző nemzetiségekről van szó, a „tolerancia” kifejezést kerülni kell, mivel tűrést és elviselést jelent, és egy belső elutasítást sejtet. Ehelyett az „elfogadás” szó használata javasolt, ami a társadalom azon készségét is növeli, hogy saját magát ne tagadja meg. Ezen felül vázolta Magyarország szerepét a kisebbségi kérdésekben is, mert ez az ország jelentős impulzusokat adott és ad ma is más országoknak és az Európai Uniónak, főképp a törvényhozással és az oktatással kapcsolatban. Az előadást követő visszajelzések az Andrássy Gyula Egyetem és a Passaui Egyetem hallgatóitól érintették a nemzetiségi kisebbségeket Németországban, és a hiányzó jelenlétüket a német tananyagban, az individuális identitást, a hazára való jogot, valamint az új kisebbségek kialakulását.

img_3821

Az átfogó áttekintés után a témák az egyes országokra irányultak. Először prof. Ferdinand Trauttmansdorff, egykori prágai osztrák nagykövet számolt be a hat, Ausztriában törvényesen elismert népcsoportról: szlovénok, horvátok, magyarok, roma és szinti, csehek és szlovákok. Jelentős volt az évekig tartó úgynevezett „településnév-vita”. Miután a német nyelvű településnév-táblák mellett horvát és magyar nyelvűek is kikerültek, ugyanezt követelték szlovén nyelven a szlovén kisebbséghez tartozók is, amit végül sikerült elérniük. A hallgatói kérdésre, ami a sztereotípiákat érintette Ausztriában, Trauttmansdorff professzor azt válaszolta, hogy az a törvényesen elismert népcsoportoknál kevésbé figyelhető meg, viszont az antiszemitizmus növekvő tendenciája látható.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke előadásában a német nemzetiség különböző megnevezéseit sorolta fel, és utalást tett azoknak az identitással kapcsolatos jelentőségeire. Majd a magyarországi németek történetének összegfoglalása következett, és Hartmut Koschyk gondolatához tért vissza, mikor a 90-es évekbeli magyar kisebbségi törvényeket pozitív példaként tüntette fel a környező országok számára. Heinek Ottó kiemelte az oktatás fontosságát, és felsorolt néhány színvonalas magyarországi német iskolaközpontot és intézményt. Beszámolt a népcsoport növekvő számáról, a súlypontok eltolódósáról vidékről a fővárosra, de aggódását is ki fejezte ki a kivándorlással kapcsolatban. A hallgatók visszajelzését követően a fiatal magyarországi németek politikai részvételének lehetőségeiről beszélt a Magyarországi Német Fiatalok Közösségének és az Ifjúsági Bizottság keretein belül.

img_3814

Végül Benjamin Józsa, a Romániai Német Demokrata Fórum ügyvezetője három személyes történetet mesélt el a kisebbséghez tartozásról, így ismertetve a romániai német nemzetiséget Romániában. Körülírta helyzetüket és lehetőségeiket, hogy a szocializmus alatt könnyen jutottak német nyelvű oktatáshoz, valamint a tudástranszfert Németország és Románia között, ami mára többnyire egyirányú lett. Továbbá a népcsoportok helyzetét mint békés „egymás mellett”, és nem egymás között” élést mutatta be, valamint kiemelte, hogy Európát csak alakítani kell, nem felépíteni. Válaszként a kivándorlásról feltett kérdésre Benjamin Józsa végül a revitalizációs tendenciákról beszélt, vagyis arról, hogy Németországban többek közt a televízióban is a Romániába való visszatérést reklámozzák.

Az így bemutatott európai kisebbségek helyzete az egyetemi hallgatók bevonásával hozzájárult ahhoz, hogy a közönség nemcsak többet tudott meg erről a témáról, hanem kritikusan is foglalkozott vele, tapasztalatait összhangba hozta a hallottakkal, és ezáltal a konferencián szellemileg sokat gazdagodott.

Horváth Aliz

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2018 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo