Minden ott maradt

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Annak ellenére, hogy a Zentrum-Programme im HdU sorozat december elsejei rendezvénye rendhagyó módon, csütörtökön 19 órai kezdéssel került megrendezésre, az est témáinak köszönhetően nagyon sokan megjelentek, hogy megismerkedjenek a Pro Minoritate folyóirat német kisebbségekkel foglalkozó lapszámával, illetve megtekintsenek egy különleges fotókiállítást.

A közönséget Ambach Mónika, a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy a rendezvény a bukaresti Balassi Intézettel és a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszékkel való együttműködésben valósulhatott meg.

imgp9233

Ezt követően Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke beszélt arról, hogy a magyarországi németek elűzetésének 70. évfordulója alkalmából több tudományos kutatás is folyt, melyek a határokon kívül élt németek tragédiáját is vizsgálták. Továbbá az évforduló kapcsán január 19-én Budaörsön került megrendezésre egy német nyelvű konferencia a Konrad Adenauer Alapítvány, az MNOÖ, a Jakob Bleyer Heimatmuseum és a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszéke szervezésében, melynek előadói a bemutatásra kerülő lapszám tanulmányainak nagy részét is írták.

imgp9247

Ezután Kósa András László, a folyóirat főszerkesztője részletesen beszámolt a lapszám keletkezésének körülményeiről. Érdekességképp megemlítette, hogy nem csak Kárpát-medencei kisebbségekkel, hanem egzotikusnak mondott, Európán, Eurázsián kívüliekkel is foglalkoznak, ill. készül egy kisebbségkutatókról szóló interjúsorozatot tartalmazó önálló kötet is.

imgp9250

A lap vendégszerkesztője Tóth Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszékének vezetője volt. A történész beszélt munkájáról, a pécsi tanszék feladatairól, a még fel nem tárt témákról és a kötetben olvasható tanulmányokról is beszámolt. Kiemelte, hogy a németek elűzetésével kapcsolatos kutatások kapcsán fontos nem csak Magyarországot, hanem az egész Kárpát-medencei régiót is vizsgálni. Lényegesnek tartja még a közös szempontrendszert is. További vizsgálatok súlypontjait alkotják egyrészt a németországi integráció, másrészt a csehszlovákiai, romániai, jugoszláviai és magyarországi történések párhuzamai. Ezt tükrözi a kötetben levő tanulmányok témaválasztása is. Egészen a 60-as évekig nem volt köztudott, még tudományos körökben sem, hogy a németországi integráció súlyos nehézségekkel járt. Ezek az akadályok nemcsak lelki-társadalmi értelemben merültek fel, hanem gazdasági szempontból is. Ugyanis az elűzöttek nagy része földművesként egy számára idegen, elsősorban ipari környezetben találta magát.

imgp9325

A problémákat súlyosbította az is, hogy az amerikai hatóságok arra törekedtek, hogy az elűzöttek között lehetőleg ne maradjon meg a szoros csoportidentitás. A gyors integrációt akarták elérni, ezért szegregált módon szállásolták el az azonos településről származó elűzötteket. Az egyik tanulmány a Magyarországon történt eseményekről szól, a malenkij robotból visszatért magyarországi német nők hazai beilleszkedési nehézségeivel foglalkozik. Az itthoni folyamatot nehezítette, hogy akkoriban zajlott a társadalom állam általi átstrukturálása. A kötetben szó van a Jugoszláviában maradt németekről is, akiket Tito munkatáborokba zárt. Tóth Ágnes szerint további kutatások tárgyát képezheti a Magyarországra átszökött tizenöt-húszezer és itt rekedt németek további sorsa is. Érdekes még, hogy Romániában nem volt kitelepítés, a szovjet hadseregnek szabad kezet adtak a román hatóságok. A magyarországihoz hasonló kitelepítésre a későbbiekben már nem volt lehetősége a román államnak.

Az est további részében a feledés, elmúlás tragédiáját feldolgozó fotókiállításról volt szó. Vajda Ferenc Attila 2007-től több éven keresztül fényképezte a Duna-Deltában található Malcocit (németül: Malkotsch).

imgp9429

A Duna-deltában fekvő települést 1843-ban alapította 25 német család. Az első katolikus német település volt Dobrudzsában. 1940-ben Hitler parancsára a Heim ins Reich mozgalom kapcsán 1100 személyt telepítettek innen vissza Németországba. A faluban ott maradt minden: házak, templom, iskola, temető. A templomon és a temetőn látszanak ugyan a német múlt nyomai de például a templomból mára a fotóművész elmondása szerint szinte semmi sem maradt.

imgp9436

A Malkotsch címet viselő kiállítást Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy mennyire fontos a tárgyi kultúra megőrzése is a kulturális identitásvesztés és a homogenizálódás ellenében. Méltatta a fotóművész alkotásait, amelyek azt dokumentálják, ahogy „minden ott maradt”, de mégis minden lassan a múlté lesz és eltűnik.

 Blandl Helga – Frei Nándor

EMMI EMET logók

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2017 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo