Hazatért Somberekre az MNOÖ vándorbatyuja

Forrás: LdU

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

1 év, 43 német nemzetiségi iskola, mintegy 3500 km, sok ezer érintett diák – számokban így foglalható össze annak a vándorbatyunak az útja, amely a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) kezdeményezésére bejárta az országot. Minden állomáson felhívta a tanulók figyelmét a magyarországi németeket ért XX. századi sorscsapásokra, ezáltal sok ezer gyermek és fiatal foglalkozhatott a hazai németség hét évtizeddel ezelőtti elhurcolásával és elűzetésével. A jelképes batyu Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt politikusának hírhedtté vált mondataira emlékeztet: „Nem érdemli meg a svábság a kegyelmet! Ha végigtekintünk az elpusztított országon, ne feledjük el, hogy ez majdnem teljes egészében az ő bűnük. Ők hozták, ők közvetítették Hitler politikáját Magyarországra. Takarodjanak úgy, ahogy jöttek, egy batyuval a hátukon!”. A kampány célja az volt, hogy minél többen megismerjék a pontos, ferdítés nélküli történelmi tényeket. A vándorbatyu – amelyet tavaly áprilisban három érintett idős ember állított össze Sombereken – április 27-én hazatért a baranyai településre.

das_Wanderbundel_wieder_zu_Hause

A létfontosságú használati tárgyakkal teli vándorbatyut német nemzetiségi oktatási intézmények fogadták, s a megérkeztekor az iskolák projektmunka keretében tudatosították tanulóikban az emlékezetkultúra fontosságát. A batyu Pécsről, a német nemzetiségi oktatás zászlóshajójaként ismert Koch Valéria Iskolaközpontból indult útjára. Az intézmények több száz oldalnyi beszámolója szerint a gyermekek és fiatalok rendhagyó történelem-, népismereti, valamint irodalomórák keretében foglalkoztak a XX. századi történelem e szomorú időszakával. Számos egyéb kezdeményezés – például levéltár-látogatás, múltidéző beszélgetések, rajz- és irodalmi pályázatok, műfordító verseny, filmnézés, kiállítás, flashmob, drámajáték, irodalmi művek illusztrálása, barkácsolás, társas- és kalandjáték-készítés – segítségével sok gyermek és fiatal értette meg, milyen borzalmakat élt át több százezernyi magyarországi német alig néhány évtizeddel ezelőtt.

Stationen_des_Wanderbündels

A batyu április 27-én hazatért Somberekre. A projektet záró ünnepségen számos részt vevő iskola is képviseltette magát. A vendégeket Berek Zoltánné köszöntötte – a Sombereki Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a tragikus történelmi korszak helyi sajátosságait idézte fel. Elmondása szerint a somberekiek a Szovjetunióba, kényszermunkára való elhurcolástól ugyan megmenekültek, az elűzetés azonban mintegy 30%-kal csökkentette a falu lakosságát: – Mindössze egyetlen batyut vihettek magukkal: néhány ruhadarabot, edényeket, ágyneműt, imakönyvet és rózsafüzért. Amit hátrahagytak, az a mindenük volt: a szeretett falu, a szomszédok, rokonok, barátok, a falu szívében álló templom, a harangok zúgása. Mindezt sosem felejtették el. Csak a hitük által találtak reményre.

Publikum

– Bennünket, akik itt most összegyűltünk, már összeköt a vándorbatyu – fogalmazott Hoffmann Flóriánné, a sombereki általános iskola igazgatója. – Felnőttként nagy a felelősségünk, hogy miként dolgoztatunk fel a gyerekekkel egy ilyen súlyos témát. Azt gondolom, sikerült megértetnünk velük a történelmünk e szeletét, de a batyunak más hozadéka is volt: közelebb hozta egymáshoz az egyes nemzedékeket. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek a szokásosnál több kérdést tettek fel szüleiknek, nagy- és dédszüleiknek. Ahogy a fény feloldja a sötétséget, melegséggel áraszt el bennünket a hidegben, úgy mi, felnőttek is fény kell legyünk a gyermekeink életében: reményt kell adnunk nekik arra, hogy rájuk már szebb jövő vár.

Arbeiten_von_SchulerInnen

Heinek Ottó, az MNOÖ elnöke megköszönte a somberekieknek és a Koch Valéria Iskolaközpontnak, hogy útjára indították a vándorbatyut. Az önkormányzat szándéka a kezdeményezéssel az emlékezés, a figyelemfelhívás volt, stratégiai célja pedig az, hogy hozzájáruljon a korrekt történelemszemlélet és emlékezetkultúra megteremtéséhez.

Otto_Heineks_Gedenkansprache

Azt, hogy a diákok mennyire megértették a vándorbatyu üzenetét, Heinek Ottó az emlékkönyvből vett idézetekkel támasztotta alá: „Sok év telt el azóta, hogy mindez történt, és én már a harmadik generációba tartozom, aki ezt a szomorú történetet végighallgatja, de egyvalamit megtanultam belőle: azt, hogy sosem szabad semmit sem feladni, és mindig van remény a jobb életre” – írta egy felső tagozatos diák. Egy gimnazista pedig az iskolájuk által az elűzetés kapcsán rendezett projekthetet így foglalta össze: „Megtanultuk ezen a héten egymást és az idősebb generációkat még jobban tisztelni és a magunk életét sokkal inkább becsülni. A saját ’batyumban’ tiszteletet, együttérzést és egy értelmes iskolai hét érzését viszem magammal”. – Becsüljük meg, hogy mi, akik a háborúk borzalmait, az elhurcoltak és az elűzöttek szenvedéseit csak elbeszélésekből és a történelemkönyvekből ismerjük, békében élünk, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy gyermekeink, unokáink is békés, gyűlölet és kirekesztés nélküli világban élhessék le az életüket – szólított fel az országos német önkormányzat elnöke.

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2017 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo