Most a vallásosságról volt szó a németek házában

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A vallás mindig nagy szerepet játszott a magyarországi németek életében. A rendszerváltozást követően megnyílt a lehetőség az egyesületek újjáalapítására vagy éppen újak alakulására, így történt ez a St. Gerhards-Werk Ungarn-nal, azaz a Magyarországi Katolikus Németek Egyesületével is.
A Zentrum-Programme im HdU sorozatban az Auf dem Teppich rendezvényeken a meghívott előadók mindig valamilyen különleges témával foglalkoznak. Március 28-án a Szent Gellért Egyesület vezetősége, Dr. Klincsek Pál elnök, Dr. Kőrösné Herein Mária elnökhelyettes és Reichardt Ferenc tiszteletbeli elnök, valamint Bernhard Kollmann, a Szent Erzsébet Katolikus Német Közösség új lelkipásztora vendégeskedett a Magyarországi Német Házában. A pódiumbeszélgetést Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója moderálta.

IMGP6247

Reichardt Ferenc és Dr. Kőrösné Herein Mária az egyesület alapításáról, illetve annak kezdeti éveiről meséltek. A magyarországi Szent Gellért Egyesületet, a stuttgarti St. Gerhards-Werk testvérszervezeteként, azzal a céllal alapították meg 1991-ben Budapesten, hogy felélesszék a magyarországi németek lelki identitását, illetve erősítsék vallási életét. Első elnökük Dr. Hambuch Vendel volt. A kezdeti években az egyesületnek évente három állandó rendezvénye volt: a május elején megtartott tavaszi áhítat, a Szent Jobb körmeneten való részvétel augusztus 20-án és a névadó Szent Gellért ünnepe szeptember 24-én.

IMGP6271

Dr. Hambuch Vendeltől Dr. Klincsek Pál vállalta át a vezetőséget. Az egyesületi tagok következetes munkájának köszönhetően a tagság létszáma lassan ismét emelkedni kezdett. Az egyesület igen színes tevékenységét mutatja többek között az augusztus 20-ai Szent Jobb körmeneten való aktív részvétel mellett a minden évben a Sziklatemplomban megtartott, Szent Gellért tiszteletére celebrált ünnepi szentmise is. Ezen ünnepi szentmisék hangulatához évről évre más-más magyarországi német kórus járul hozzá. Eddig Mányból, Berkenyéről, Lánycsókról, Budaörsről, Budakesziről, Solymárról és Soroksárról érkeztek kórusok.

IMGP6263

Klincsek Pál beszámolt a Pilisvörösváron évente megrendezésre kerülő Kálvária-dombon megtett keresztútról is, mely egy az egyesületük által újjáélesztett hagyomány.
- A 21. századi modern, városi ember nemcsak a természettől, hanem Istentől is elidegenedett. Ugyanakkor nem különbözik elődeitől abban, hogy tisztaságra, csendre és nyugalomra vágyik. A Kálvária-dombon a megtisztult lélek és az ébredő természet egyszerre van jelen, így válunk képessé arra hogy mind testileg, mind lelkileg felül tudjunk emelkedni hétköznapi gondjainkon. Ezért fontos részt vennünk a Kálvária-dombi keresztúton – így Klincsek Pál.

Über Religiosität war diesmal die Rede im HdU

Dr. Kőrösné Herein Mária, aki 2003 óta elnökhelyettesként tevékenykedik, beszámolt az egyesület által a városmisszió keretében megrendezett nemzetiségi napról, a május elején megtartott áhítatokról és a Budakeszin levő Makkosmáriára, úgymint Máriagyűdre, Solymárra és Máriabesnyőre történt zarándoklatukról is. Az előadás során a közönség megtekinthette a rendezvényekről és zarándoklatokról készült képeket, illetve a 2015-ben Solymáron megtartott májusi áhítatról készült filmből két filmrészlet is bemutatásra került. Az egyesület nemcsak belföldi, hanem külföldi kapcsolatokat is ápol. Kéttagú delegáció látogatott a München melletti Planegg-Maria Eich nevű zarándokhelyre és 2013-ban egy nagyobb csoport a Solymári Hagyományőrző Asszonykórus közreműködésével részt vett a fogadalmi zarándoklaton Altöttingbe. A zarándoklatok során és a különféle egyházi rendezvényeken a megfelelő légkör megteremtéséhez a kórusoknak igen fontos szerepe van.

IMGP6294

Ezt követően Ambach Mónika Bernhard Kollmannt, a Szent Erzsébet Katolikus Német Közösség lelkipásztorát kérdezte többek között arról, hogyan vélekedik a magyar fővárosról. Kollmann atya 2017 szeptemberében érkezett Bécsből Budapestre, ahol előreláthatólag öt évig fog maradni.

Az atya gazdasági tanulmányait követően a papi szolgálat mellett döntött, majd több állomást követően utoljára az ausztriai Bécs-Neuottakringben szolgált. Tizenegy év elteltével döntött úgy, hogy külföldön, de Európán vagy Észak-Amerikán belül kívánja folytatni papi tevékenységét. Miután a bécsi püspöktől megkapta az engedélyt, Budapestre jött, ahol utoljára még a kommunizmus idején, turistaként járt. Habár azóta rengeteg dolog megváltozott, nagyvárosiként itt sem érzi idegennek magát. Az sem okoz számára problémát, hogy nem tud magyarul, ugyanakkor tervei között szerepel, hogy elvégezzen egy nyelvtanfolyamot és az is, hogy behatóbban megismerkedjen új környezetével.

IMGP6374

 

Érkezése előtt nem sokat tudott arról, hogy az egyházközösségét az első világháború után alapították az akkoriban még nagy számban itt élő németajkúak. A közösség egészen 1944-ig igen aktív volt, majd a 80-as évek végén a magyarországi német Walper Ferenc kanonok közreműködésével alakult újjá.

„Manapság a jobb vasárnapokon a Fő utcai Szent Ferenc Sebei templomban 10.15-kor megtartott miséken körülbelül 80-90 ember szokott megjelenni”, meséli Kollmann atya. A hívek közt még németül tudó franciák is vannak, körülbelül egyharmaduk olyan magyar, aki idegen nyelvként beszéli a németet, de sok köztük az anyanyelvi német is.

Die Mitglieder des Wudigesser Frauenchors / A Budakeszi Asszonykórus tagjai

A meghitt húsvéti hangulat a Budakeszi Asszonykórusnak is köszönhető volt. Krizsán Edit vezetésével a a kórus hat tagja német nyelvű böjti és húsvéti énekeket adott elő. (Videó >>>)

Frei Nándor

Fotógaléria >>>

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2018 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo