A hazához való kötődés és a közösség építő ereje

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Az érdeklődők között biztos sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon miért került a Zentrum-Programme im HdU programsorozaton belüli Auf dem Teppich beszélgetős programest ugyanazon eseményére egy a Tolna megyei Bikácsról Németországba került ember, név szerint Schmausser Mátyás, élettörténete, valamint a Budaörsi Passió története?

IMGP6664

Schmausser Mátyás gyermekkora egybeesik azzal az időszakkal, a ’30-as évekkel, amikor először mutatták be a Budaörsi Passiót – említette köszöntőbeszédében Ambach Mónika, a Zentrum igazgatónője és a rendezvény moderátora.
A május 9-én tartott est vendége volt még Dr. Gajdos-Frank Katalin, a Budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója, aki Schmausser Mátyás gyermekkori és az elűzetéssel kapcsolatos élményei elmeséléséhez kapcsolódva beszélt a szóban forgó a történelmi korról, majd a passiójátékokról osztott meg érdekességeket.

Schmausser Mátyás 1935-ben született, legszebb gyermekkori emlékei Bikácshoz kötődnek. Első iskolaéveit 1941-től azonban már Soroksáron töltötte, ugyanis édesapja ott kapott munkát a közlekedési vállalatnál. Nem sokkal ezután apját besorozták a magyar hadseregbe. A szövetségesek Soroksárt is érintő első bombázásai miatt édesanyjával visszaköltözött Bikácsra a rokonokhoz, ahol folyamatosan házról házra kellett költözniük, mivel a házak tulajdonosait érintette a kitelepítés egy-egy hulláma. Ezt az időszakot nem élte meg tragikusan, a foci és a tanulás kötötte le gyerekkori éveit.

IMGP6686

Édesapja időközben a Szovjetunióban hadifogságba került és magyarországi német származása miatt a német hadifoglyokkal együtt az akkori szovjetek által megszállt övezetbe (amiből később az NDK lett) szállították, ahonnan mindenképp szeretett volna hazakerülni Magyarországra, de erre természetesen nem kapott engedélyt. Ez idő tájt, az 1947-es elűzetés következtében Schmausser Mátyás nagyszülei már egy Nürnberg közelében lévő településen tartózkodtak. Apja végül eljutott a nyugati zónában tartózkodó nagyszülőkhöz. Édesanyja 1950-ben beadott egy kérvényt, aminek kapcsán bikácsi helyi hatóságok, a kommunista párt és a rendőrség kiállítottak egy engedélyt, hogy az apa hazatérhet Németországból. A Belügyminisztériumi Hivataltól Budapesten azonban nem kaptak az édesapára vonatkozó beutazási engedélyt, Mátyás és édesanyja viszont megkapta a Németországba való egyszeri és végérvényes kiutazásra jogosító határozatot. A család bevándorlásához a Nürnbergben levő amerikai hatóságok is megadták az engedélyt, amivel végleg el kellett hagyniuk Magyarországot. Gajdos-Frank Katalin, aki történészként a korszak körülményeiről, a megfigyelések és elűzetések témájában végzett kutatásokat, hozzászólásában megjegyezte, hogy hatalmas szerencséje volt a családnak a kiutazási engedélyt illetően. Később Schmausser Mátyás bonni történelmi dokumentumok alapján megtudta, hogy Magyarországról 1950-ben csak 3 ember kapott engedélyt családegyesítés kapcsán a Németországba való beutazásra. A kiutazás során a vonaton csatlakozott hozzájuk még egy hölgy, ebből jött rá, hogy a dokumentumokban csak róluk lehet szó.

IMGP6679

A család élete Németországban lassan normalizálódott, Mátyás szakmát tanulhatott, illetve elsajátította írásban és szóban is az irodalmi német nyelvet. Humorát és bőbeszédűségét a mai napig megőrizte ,többek közt társszerzője volt a Bikács (Wigatsch) című monográfiának és több humoros rövid történetet is írt az Unser Hauskalender című évkönyvbe. A magyarországi németek németországi és magyarországi közösségi életében is aktívan részt vesz, ami valószínűleg a gyermekkori emlékeiben gyökerező hazához való kötődésére vezethető vissza, illetve az akkoriban megélt összetartás érzésének is köszönhető ,amit a bikácsi magyarországi német közösségen belül tapasztalhatott.

IMGP6705

Gajdos-Frank Katalin előadásából is kiderült, hogy pezsgő egyesületi élet és a helyi közösség aktív közreműködése nélkül a Budaörsi Passió sem jöhetett volna létre a ’30-as években.

Jézus kínszenvedésének történetét először 1931-ben adták elő a Müller vendéglőben, a Budaörsi Levente Egyesület Lyra műkedvelő szakosztálya előadásában. 1933 nyarán már Budapesten plakátok hirdették: „Jöjjenek a Passió-játékokra Budaörsre!”.

A Budapesten élők eleinte kételkedtek a dologban, egyszerűen nem gondolták, hogy ezek a vidéki svábok bármit is felkínálhatnak a pesti közönségnek. A következő években pedig már híressé vált a Budaörsi Passió, Budaörs lett a „magyar Oberammergau”.

IMGP6699

A passiójáték hat éven át nyaranta júniusban, júliusban és augusztusban, többnyire vasárnaponként került bemutatásra a budaörsi Kőhegyen.

A játékokra szóló vonatjegy mellé különböző éttermekben és vendéglőkben még bizonyos kedvezmények is jártak. Akkoriban csak budaörsiek – mintegy 200 személy – játszott a darabban, melyek közül a legtöbb német anyanyelvű volt, de tartottak magyar nyelvű előadásokat is. Így mindannyiuknak (a magyar anyanyelvű Bató Lászlót kivéve ,aki akkoriban Krisztust alakította) be kellett tanulniuk az egész darabot magyarul is. A sokoldalú és tehetséges népiskolai tanító, Bató Géza volt a játékok író-rendezője és anyagi támogatója. Még kövekből és betonból épült díszleteket is építtetett, ami az impozáns helyszín különleges atmoszférájához jelentősen hozzájárult.

20180509_182131

A háború alatt és azt követően többek között a díszletek és a Kálvária-kápolna is megsemmisült, a 2000-es évek elején csak a keresztút stációit, a Kálvária-kápolnát és a Kőhegy-kápolnát állíthatták helyre. Mára a Kőhegy egyben természetvédelmi terület is, így sajnos a díszleteket nem építhették újjá.

Az eredeti Budaörsi Passió rendszerváltozás utáni új életre hívása nagyrészt Ritter Imrének, a Budaörsi Passió szervezőbizottságának elnökének köszönhető, aki napjainkban a magyarországi németek parlamenti képviselője is. A passiót 2003-ban, 2006-ban, 2009-ben és 2012-ben is a Kőhegyen adták elő, aminek köszönhetően újra erős helyi közösség alakult ki.

20180509_181851

A mai közreműködők között már több a hivatásos színész, ugyanakkor több mint 250 budaörsi statiszta vesz részt a produkciókon. Az előadásokat megelőzően heteken át kell próbálniuk, ami hatalmas teljesítmény, tekintve, hogy minden egyes alkalommal gyalog kell feljutniuk a Kőhegyre.

Ebben az évben újra megrendezésre kerül a Budaörsi Passió ,aminek kapcsán egy roll-up kiállítást is készítettek, amit a közönség a beszélgetést követő fogadás során meg is tekinthetett.

Szöveg: Frei Nándor
Fotók: Grund Lajos
Zentrum.hu

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2018 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo