Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A magyarországi német származású Michelisz József karácsonyi versével
kívánunk boldog és szép ünnepet!

Michelisz József: Karácsonyfa

Amikor tavasszal nyílik az orgona,
– nyáron át úgy zöldellsz, mint mindenfajta fa-
ősszel, ha ívet húz az ég hullócsillaga,
ki az, ki gondol rád, sudár lucfenyőfa?

Aztán eljön a tél, álom suhan a tó jegén,
ott fenn fütyülsz a hegycsúcs tetején,
a vén Föld is fehér és kevés a fény,
örökzöld köntösben te vagy most remény.

Értéked becses lesz, az erdőben kivágnak,
végül a piacon jó pénzért kínálnak,
szobába kerülsz – nagy öröm a gyermeknek,
feldíszítés után új néven neveznek.

„Karácsonyfa” – mondják, néznek kicsik s nagyok,
ékszerfényes szemed csillagtűzzel ragyog,
mint egy csodálatos, tündérarcú nő,
kinek bűv-varázsa folyvást nőttön nő.

Gömbök, szaloncukrok – oly szépek s milyen jók,
viaszgyertyák lángja ég, mint ajkon egy-egy csók,
a díszek tükrös fénye ma titkokról regél,
egy régi-régi hitről, mely mindenkiben él.

Michelisz József 1955-ben született a baranyai Sombereken. 1976 óta ír irodalmi műveket, első kötete, a Zauberhut 1991-ben jelent meg.  A Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége Irodalmi Szekciójának tagja. Számos kitüntetés – köztük a Baden-Württemberg Tartomány Duna-menti Svábok Kulturális Alapítványának irodalmi díja és a Kisebbségért díj – mellett a Magyarországi Németségért Arany Dísztű birtokosa is.