Englenderné Hock Ibolya: „Az a legfontosabb, hogy összetartsunk”




Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

24. országos gála a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján

Immár 24. alkalommal került sor a Magyarországi Német Önkormányzatok Napjára, melyet minden évben január második szombatján – az első ízben 1994 decemberében megválasztott kisebbségi önkormányzatok megalakulásának évfordulóján – ünnepelünk. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) ez alkalomból 2020. január 11-én a pécsi Kodály Központban gálaműsort rendezett.

Produktion_1

Az ország különböző szegleteiből érkezett vendégeket az MNOÖ elnöke köszöntötte. – 25 esztendeje annak, hogy Magyarországon megalakultak a nemzetiségi önkormányzatok. Annak idején nagy reményekkel tekintettünk a politikai és kulturális autonómiánk kibontakozása elébe – hangsúlyozta beszédében Englenderné Hock Ibolya. – A 24 évvel ezelőtt megrendezett első gálaműsorunk legújabb kori történetünk egyik érzelmi csúcspontja volt, amellyel ország-világ számára azt üzentük, tovább szeretnénk létezni. Az önkormányzati rendszer kétségkívül erősítette a jelenlétünket és lendületet adott a tevékenységünknek.

Ibolya_Hock-Englender

Az MNOÖ elnöke köszöntőbeszédében utalt a tavalyi nemzetiségi önkormányzati választások eredményeire, majd összefoglalta az MNOÖ 2020-ra kitűzött céljait: – Még több segítséget szeretnénk adni a települési német önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, folytatjuk a pedagógus-ösztöndíj programunkat, az oktatási területen pedig új tantervek készülnek. Azt tervezzük, hogy még intenzívebben támogatjuk az ifjúsági munkát, az egyesületeink, kultúrcsoportjaink pedig továbbra is számíthatnak a segítségünkre. Lehetséges, hogy nem minden tervünk valósul majd meg, vagy hogy az erőfeszítéseink ellenére néha-néha kudarcot vallunk, ám azt gondolom, az a legfontosabb, hogy összetartsunk, hogy mindenkiben értékeljük a tenni akarást, és mindnyájan ennek szellemében dolgozzunk.

Publikum

– Az efféle ünnepségek a munkám legkellemesebb részét képezik – kezdte ünnepi beszédét Ausztria magyarországi nagykövete. Elisabeth Ellison-Kramer a legfrissebb gazdasági mutatók tükrében kiemelte, az osztrák-magyar kétoldalú kapcsolatok kedvezőek, főként a kereskedelem, a turizmus, valamint a kultúra és a politika területén. Beszédét a kisebbségek védelmének fontosságával folytatta: – A kisebbségek a maguk kultúrájával az egész társadalom kultúráját gazdagítják, az adott népet nyitottabbá, toleránsabbá, színesebbé teszik. A Magyarországon élő német népcsoport tagjai – költők, polgárok, iparosok, értelmiségiek, földművesek – az államalapítás óta jelentős hatással voltak az ország történelmére, kultúrájára. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata ezen örökség továbbvitelében települési önkormányzatok, egyesületek, kulturális csoportok százainak ernyőszervezeteként rendkívül fontos szerepet játszik. E helyütt köszönöm meg a színvonalas munkát és a kimondottan jó együttműködést. Az Önök munkája Magyarország kulturális sokszínűsége tekintetében hihetetlen jelentőségű!

Mag._iur._Elisabeth_Ellison-Kramer

A magyarországi német közösség Európa német kisebbségei számára megbízható és számottevő partner – hangsúlyozta beszédében az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) elnöke. Vincze Loránt elmondta, hogy az MNOÖ egykori elnöke, Heinek Ottó rendkívül sokat tett azért, hogy a FUEN-en belül létrejöhetett a Német Kisebbségek Munkacsoportja. Utalt arra, hogy hazánkban példaértékű a nemzetiségek helyzete, majd kiemelte, fontos, hogy e népcsoportok megőrizzék, ápolják önazonosság-tudatukat: – Az egyént elsősorban az anyanyelve, az anyanyelvű kultúrája határozza meg, az a szellemi közösség, amelynek része. E mellett megfér a többi identitása. Nem is lehet rangsorolni az identitásokat, hiszen a többes identitás senkitől semmit nem vesz el, nem hoz létre meghasonulást, hanem sokkal inkább gazdagítja, erősíti az egyént, a közösséget, a régiót és az egész országot.

Lorant_Vincze

A gálán az idei évben tizenhetedik alkalommal vehették át magyarországi német középiskolás, illetve friss diplomás fiatalok a Koch Valéria Díjat kiemelkedő iskolai teljesítményük és a nemzetiségi területen végzett munkájuk alapján, illetve német nemzetiségi témában megírt kiváló diplomamunkájukért. A díjat a veszprémi Cziráki Bálint (a Lovassy László Gimnázium tanulója), a csátaljai Hedrich Natália (a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja tanulója), a dunaharaszti Kreisz Gréta (a budapesti Kossuth Lajos Gimnázium tanulója), valamint az újbaroki Nagy Viktória (az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett hallgatója) kapta.

Ubergabe_der_Valeria-Koch-Preise_v.l.n.r._V._Nagy_N._Hedrich_B._Cziraki_G._Kreisz

Az országos német önkormányzat most először adományozta két fiatal tudósnak az MNOÖ 2018-ban elhunyt elnökéről elnevezett Heinek Ottó Díjat: Dr. Bechtel Helmut Hermannak, aki az idegennek mint motívumnak a jelenkori magyarországi német irodalomban való megjelenéseit kutatja, valamint dr. Márkus Beátának, aki a magyarországi német civil lakosság 1944-1945-ben a Szovjetunióba való deportálásáról készítette disszertációját.

A gálaműsor keretében adták át a Magyarországi Németségért Arany Dísztűt, a német nemzetiség legmagasabb kitüntetését.

Ehrennadel-PreistragerInnen_v.l.n.r._Dr._A._Toth_M._Lang_E._Horvath

Az idei év díjazottjai:
Horváth Etele, a magyarországi német néptáncmozgalom meghatározó alakja, aki a Baranya megyei Véménd német nemzetiségi hagyományainak és népviseletének ápolása, valamint a faluközösség építése-összetartása érdekében csaknem fél évszázada vállal áldozatos munkát. Horváth Etele 1973-ban alapított a faluban gyermek- és felnőttcsoportból álló német táncegyüttest, amelyet mind a mai napig ő vezet, és amelynek rendkívüli színvonaláról megszámlálhatatlanul sok fellépés és kitüntetés tanúskodik. A csapat egykori és jelenlegi tagjai a német nemzetiségi hagyományok tudatos és elkötelezett ápolóivá váltak, erős magyarországi német identitásukat gyermekeikre-unokáikra is átörökítették. Horváth Etele 30 éven át vezette a település kulturális központjaként szolgáló faluházat, emellett a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa Táncszekciójának elnökségi tagja.

81902773_2528973987363039_3025581400905482240_o

Láng Ferencné, a hazai német óvodapedagógia kiemelkedő egyénisége. 25 évig szülőfalujában, Dunabogdányban dolgozott óvónőként, eközben szakfelügyelőként patronálta a Pest, Nógrád és Békés megyei, valamint a fővárosi német nemzetiségi óvodákat, továbbá az Országos Pedagógiai Intézet német referenseként a magyar és osztrák óvodák közti kapcsolatokat, az intézet szaktanácsadójaként pedig a Pest megyei német nemzetiségi óvodákat támogatta. 1990-től három évig vezetett egy magyarországi német magánóvodát, majd a közép-magyarországi és budapesti oktatási körzet szakfelügyelőjeként és oktatásügyi főtanácsosként felelt a német mint nemzetiségi nyelv oktatásáért. Ezt követően nyugdíjazásáig az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda munkatársaként a német óvodapedagógia ügyéért dolgozott. A részben általa megalapított, magyarországi német óvodákat és iskolákat támogató egyesület segítségével pedagógusok munkáját segíti információkkal, továbbképzésekkel, tanulmányutakkal.

82771860_2528972527363185_3969640591528034304_o

Dr. Tóth Ágnes történész, egyetemi oktató, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszékének vezetője. Akasztóról származik, magyar–történelem szakon végzett Szegeden, majd a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban dolgozott – egy idő után annak vezetőjeként. Ez idő tájt kezdett el foglalkozni az észak-bácskai falvak XX. századi történetével, majd kezdte el kutatni a németek elűzetését, annak területi különbségeit. Szakterülete többek között a magyarországi németek legújabb kori története. E témában írt kötetei (Telepítések Magyarországon 1945–1948 között; Pártállam és nemzetiségek; Hazatértek; Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1944-1953) fordulópontjai a téma feltárásának. Legfontosabb kutatási területei: Magyarország és Kelet-Közép-Európa XX. századi történetén belül különösen a régió nemzetiségei; a magyarországi nemzeti-etnikai kisebbségek a XXI. században; az 1956-os forradalom – elsősorban Bács-Kiskun megyei – eseményei.

82874739_2528971757363262_8504290380022284288_o

Immár hagyomány, hogy a gálaműsor közreműködői a legszínvonalasabb német nemzetiségi együttesek, illetve kulturális fesztiválokon elismerést szerzett kultúrcsoportok közül kerülnek ki. Az idei fellépők: a Total Brass Együttes, nyelvjárási történeteket előadó tanulók (Koczor Emma, Gerner Hannes, Tallér Nikolett, Megyesi Renáta), a Koch Valéria Ifjúsági Kórus, a Solymári Gyermektánccsoport, a Vecsési Ifjúsági Fúvószenekar, a Magyarországi Német Színház társulata, a Blumenstrauß Kórus, az Alte Kameraden Zenekar, a Fünfkirchen-Leőwey Táncegyüttes és a Ritter Zenekar.

Produktion_2

Rendezvényfotók >>>
(Fotók: Máy Péter)

Ajánlott hírek