A kézmosás a koronavírus-járvány idején is életeket menthet

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A koronavírus-krízis idején csaknem állandóan változik minden, főként miután 2020. március 11-én hazánkban országosan kihirdették a veszélyhelyzetet. A kormány szinte naponta hoz valamilyen rendeletet, ami jelentős változásokat hoz mindennapjainkba. Ilyen volt például az iskolák március 16-tól történő bezárása és a kijárás március 28-tól történő korlátozása.

üres_DSC_3438

Márciusban csaknem kiürültek az utcák és a terek Budapesten – A Corvinus Egyetem környéke a Duna-parttal és a Szabadság híddal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A legtöbb család átállt az úgynevezett „home office”-ra és a „home schooling”-ra, amik nem csak a felnőttek otthonról való munkavégzését, illetve a tanulók online tanulását jelentik, hanem az óvodások és a bölcsődés korú gyermekek otthonlétével is együtt járnak. Bizonyos biztonsági intézkedéseket is életbe léptettek, kijárás esetén pedig a szájmaszkok (gyakran vitatott) hordására, valamint a rendszeres (és helyes) kézmosásra hívták fel a figyelmet. A gyakori és alapos kézmosás a vírus terjedését akadályozhatja, illetve nagy mértékben lassíthatja is azt.

Biztosan sokaknak feltűnt, hogy március 20-án a Google keresőjében az úgynevezett Doodle-lal (a céglogó grafikai megváltoztatása) Semmelweis Ignácot és a kézmosást méltatja. A dátumválasztás nem volt véletlenszerű, mert Semmelweis Ignácot 173 éve épp ezen a napon nevezték ki a bécsi közkórház szülészeti klinikájának professzorává. Az eseményre a külföldi sajtó is reagált, a magyar internetezőket, akik ezt látták, bizonyára büszkeség és jóérzés töltötte el. A magyarországi németek számára pedig nemcsak ez, hanem Semmelweis származása is jelentőséggel bír.

800px-Ignaz_Semmelweis

A 42 éves Semmelweis Ignác portréja (Fotó: Wikimedia)

Semmelweis Ignác Fülöp édesapja a hienc származású Semmelweis József 1810-ben érkezett Burgenlandból Budára, hogy ott fűszerkereskedést nyisson. Sváb származású édesanyja, Müller Terézia pedig jómódú budai polgárlány volt. Ignác tíz gyermekük közül ötödikként látta meg a napvilágot 1818. július 1-én Budán. Orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, majd Bécsben diplomázott 1844-ben. Nagy felfedezése 1847-ben történt, amikor egyik barátja, Jakob Kolletschka professzor meghalt vérmérgezésben és ő már professzorként dolgozott a bécsi szülészeti klinikán. Feltűnt neki, hogy a vérmérgezés és a klinikán a várandósokat sújtó, gyakran halálos kimenetelű gyermekágyi láz hasonló lefolyású, gyakorlatilag azonos. Miután elrendelte, hogy az orvosok és a bábák klórmésszel mossanak kezet, illetve abban fertőtlenítsék az eszközöket is, nulla százalék lett a gyermekágyi láz halálozási rátája. Ezt követően kezdték úgy emlegetni, mint az anyák megmentőjét. Érdemeit ugyanakkor sem Bécsben, sem Pesten – 1850 után már itt dolgozott – nem ismerték el szélesebb körben, pedig a külföldi kollégáknak német nyelven írt több levelet is írt. Ebbéli kudarcai folytán mániákus depresszióba süllyedt, végül Döblingben halt meg 1865-ben.

semmelweis_utasitvanya_a-kezmosasrol_1861-580x1024

Semmelweis utasítványa a kézmosásról 1861-ból (Fotó: semmelweis200.hu)

A nevét viselő budapesti orvos-egészségügyi felsőoktatási intézmény a 2019/20-as tanulmányi évben ünnepli alapításának 250. évfordulóját. Ehhez kapcsolódóan az egyetem egy rövid animációt készített Semmelweis figurájával a kézmosás fontosságáról.

Vegyük komolyan a világhírűvé vált magyarországi német származású anyák megmentőjének utasítását! Betartása pedig remélhetőleg sokaknak fogja megmenteni az életét.

Frei Nándor

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2020 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo