Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén

Forrás: Bibliothek.hu
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A gazdag szakirodalomnak hála, ma már könnyű dolgunk van a magyarországi németekkel kapcsolatos ismereteink bővítését illetően, legyen szó akár a történelemről, a nyelvről, szokásokról, népviseletről, néptáncról vagy az étkezési szokásokról. A népcsoport a második világháború végéig viszonylag jól meg tudta őrizni nyelvét, identitását és tárgyi kultúráját is. Ugyanakkor a betelepítéstől kezdve Magyarország más nemzetiségeivel az évszázadok során bizonyos kulturális keveredés és kölcsönhatás is megállapítható. Emellett a fejlődés és a változás az élet minden területére kiterjedt, elég csak az őshazából hozott viseletre, nyelvjárásra vagy gasztronómiára gondolni. Gyakran örök kérdés marad, hogy mi volt ezek közül az „eredeti, a hamisítatlan vagy a valódi”.

Fachwerk

Ez a 2008-ban kiadott szakkönyv pont ezt az „eredetiséget” vizsgálja, pótolva a hiányt is a témában azzal, hogy a betelepítés idejéből származó német gerendavázas házak (Fachwerkhäuser) építési kultúráját veszi górcső alá. A szerző műemlékvédelmi szakmérnök, így munkájában igen igényesen dolgozta fel a témát, melyből az is kiderül, hogy ezeknek a különleges házaknak az építési módját nem befolyásolta a többségi társadalom. A technológia ennek ellenére 19.század közepére teljesen eltűnt.

A műben, melyet két nagyobb részre lehet osztani, Sváb-Törökországnak csak egy része került feldolgozásra, ugyanis a szerző csak Tolna és Baranya megyék azon területeivel foglalkozott, ahol ennek az építkezési módnak a nyomaira akadt.

A könyv első részében a betelepítésről és a tárgyalt magyarországi német falvak településszerkezeteiről olvashatunk. Itt találjuk a gerendarácsos szerkezetek jellemzését is. Az ezt követő fejezetek a gerendaházak jellegzetes szerkezeteit -az ácsolt rácsozatot, a derékkoszorút, a egyedülállóan kétszintes padlásteret, a meredek hajlásszögű tetőt vagy a viklis födémet- részleteiben taglalják. Zárófejezetként pedig a kutatási eredményeket összegzi a szerző, a vizsgált házakat (összesen 90-et) összefoglaló táblázatba rendezve.

A második részben a szerző a házakat jellemzőik szerint három generációba sorolja, illetve azt is taglalja, hogy miért szűnt meg ez a különleges építési mód. Az első generációs házak a vizsgált területen mindenhol megtalálhatóak voltak, 300 év távlatából azonban szinte teljesen eltűntek, vagy átépítették őket. Ennek jó példája egy kalaznói ház, melynek csak a végfalában maradt meg a fachwerk szerkezet.

A második generációs házakban már csak a tetőszerkezet utal az eredeti építési módra. Ennek oka az építési fa egyre növekvő hiánya, melynek következében különböző állami és uradalmi rendeletek révén már a 18. század közepétől korlátozták a fa felhasználását. Ezt a háztípust munkájában a legrészletesebben hat épület alapos bemutatásával taglalja a szerző.

A 19. század elejétől kezdődött a harmadik generációs házak korszaka, mely során a korábbi gerendarácsos szerkezeteket -inkább a divat mint a rendeletek hatására- bevakolták. Az új házaknál pedig már csak „utalászerűen” találhatóak meg a korábbi építési technika jellemzői, a vakolatmintákban vagy a meredek tető formájában.

A szakkönyvet nem csak szakembereknek, kutatóknak ajánljuk. Örömmel forgathatják azok is, akik szeretnék ezt a kevésbé kutatott témát egy gazdagon illusztrált könyv révén megismerni.

Dobosyné Antal Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén
Budapest: Kvanum Kiadó, 2008.
224 o., ill.
Nyelv: magyar

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2020 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo