Egy számunkra fontos személyiség, akinek a szobrát száműzték a Hősök teréről

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Feltehetőleg kevés magyarországi németnek jut eszébe 2020-ban, hogy épp 303 évvel ezelőtt, 1717. május 13-án született valaki Bécsben, aki többek között mint Magyarország teljhatalmú uralkodónője, birodalma szerepét Európa történelmi színpadán évtizedeken át meghatározta. Ha megemlítik, hogy a Habsburg házból származik, akkor már mindenki számára világos, hogy Mária Teréziáról van szó, akinek édesapja nem kevésbé jelentős személyiség népcsoportunk szempontjából.

Andreas_Moeller_-_Erzherzogin_Maria_Theresia_-_Kunsthistorisches_Museum-4

Apját III. Károly néven magyar királyként, illetve VI. Károlyként, mint német-római császárt és osztrák főherceget ismerhetjük a történelemből. A törökkel vívott harcok után, de különösen az 1711-es szatmári békét követően a Magyar Királyság területén egy hosszú, csaknem száz évig tartó békeidőszak és stabilitás következett, ami lehetővé tette a németek tömeges betelepítését is. Az 1713-ban hozott Pragmatica Sanctio törvénye által a császár biztosította házának további uralmát, többek közt a Habsburg örökös tartományok örök érvényű nőági öröklésének biztosításával. Ezt a magyar rendek Pozsonyban is elfogadták, illetve 1722-ben törvénybe is iktatták. Az ezt követő évben pedig az un. impopulációs patentet, azaz benépesítési rendeletet fogadta el a pozsonyi országgyűlés, ami mindenekelőtt az óbirodalomból származó németek betelepedését tette lehetővé, illetve nagyrészt a betelepítés törvényi alapjául is szolgált szinte az egész évszázad során. III. Károly a Bánát és a Bácska egyes vidékeit leszámítva főként a magántelepítéseket szorgalmazta. Magyarország újjáépítését és modernizálását lánya is folytatta 1740-es trónra lépését követően.

hu_mnl_ol_n_0045_ladh_sera_fsc_2_1723_2_tvcikk_102

1720-ra a Magyar Királyság lakosságát négy millióra becsülik, az 1787-es népszámlálás már 8,3 millió lélekkel számol. Ez a hatalmas népességnövekedés csak a betelepítések révén következhetett be. A telepesek számát legalább egymillióra teszik, mintegy 400.000 némettel számolva. A német telepesek új, hatékony mezőgazdasági módszereket hoztak magukkal, melyhez a produktivitás és folyamatos tulajdongyarapodás igénye mellett immár magyarországi viszonyok között – legtöbbük esetében – jelentős magukkal hozott kezdőtőke is járult.

778px-Martin_van_Meytens_(attrib.)_-_Porträt_Kaiser_Karl_VI

Az adózás, természetbeni juttatások és robotszolgáltatás pontos mértékét a telepesek és a földesurak a telepítési szerződésben határozták meg. Ugyanakkor a tulajdonviszonyok konszolidálásával és a szabad területek fogyatkozásával a földesurak már nem tartották magukat a szerződésekben foglaltakhoz. Ennek következtében annyira megemelkedtek a földművesek terhei, hogy az végül parasztfelkelésekhez vezetett. Az 1766-os dunántúli parasztfelkelés volt az első, földbirtokok határain túlnyúló politikai mozgalom, mely során az ország egy egész régiójában szolidarítottak egymással a magyarországi németek. A konfliktusokat Mária Terézia az úrbéri rendelettel oldotta meg, mely telekkönyvek létrehozását rendeli el, amelyekben a pontos paraszti tulajdonlási és használati jogok mellett az azokhoz tartozó szolgáltatási kötelezettségeket is meghatározzák. A jogbiztonságot hozó törvény, az 1777-es Ratio Educationis-szal, a tanügyi törvénnyel, amely az oktatásügyet egységesítette és állami felügyelet alá helyezte, a korszakban igen modern törvényeknek számítottak. Többek közt ezek állították – a török uralom korszakával szemben – az országot újra „európai pályára”. Mária Terézia 1780-ban fiára, II. Józsefre egy erős birodalmat hagyott, mely Európa nagyhatalmai közé számított, egyben a „Magyar Királyságot újra Európa térképére téve”.

6ace3a17f15dd596c5be05291ab471b1_1

Ha megvizsgáljuk a történelmet, talán érdemes azon elgondolkodni, hogy – leszámítva a 20. század sötét évtizedeit – Magyarország számára inkább Európa nyugati országaihoz való közeledés, illetve integráció hozott kulturális és gazdasági fejlődést.

A magyarországi németek számára oly fontos uralkodónőről Magyarországon csak egy egész alakos szobor létezik, ami 2011 óta Gödöllőn látható. Az 1907-ben elkészült szobor eredetileg a Hősök terén, a többi Habsburg uralkodóéval együtt a Millenniumi emlékmű része volt, de az 1950-es években lecserélték Thököly szobrára. Habár a szobrot „elűzték” a fővárosból, nekünk magyarországi németeknek talán többször kellene megemlékeznünk Mária Teréziáról.

Frei Nándor

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2020 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo