Németek mint a magyar finnugrisztika megalapozói

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A 19. században, sőt egészen a 20. század első feléig az angol és a francia mellett a német volt a világon a tudomány egyik vezető nyelve. Ez a német-zsidó értelmiségnek is köszönhető volt, melyet jól bizonyít számos, német földön született vívmány, illetve új tudományos felfedezés, ahogyan például Einstein realtivitáselmélete is.

relativitas

A nyelvi és tudományos nagyhatalmi státusz érvényes volt a nyelvtudományokra is. Olyan nyelvészek, mint Wilhelm von Humboldt, a Grimm testvérek vagy Franz Bopp nagyban hozzájárultak a tudományág fejlődéséhez. 1816-ban jelent meg Bopp úttörő munkája Über das Conjugationssystem der Sanskritsprache in Vergleichung mit jenem der griechischen, lateinischen, persischen und germanischen Sprache (A szankszkrit nyelv konjugációs rendszeréről a görög, latin, perzsa és  germán nyelv megfelelő rendszerével összehasonlítva) címmel, mely nemcsak az indogermanisztika, hanem az összehasonlító nyelvészet születésének is tekinthető. A családfaelmélet, amely a nyelveket nyelvcsaládokba osztotta, szintén egy német nyelvésznek, August Schleichernek köszönhető 1853-ból.

Old-World-Languages-c-MinA németek Magyarországra telepítésének korszaka rég lezárult, a magyar nyelvi nacionalizmus kibontakozása pedig egyre nagyobb méreteket öltött, amikor épp 184 évvel ezelőtt, több száz kilométerre innen, német földön megszületett valaki, aki később az egyik legnagyobb magyar nyelvésszé lett. Ő volt Budenz József, aki 1836 június 13-án, Fulda közelében – számos magyarországi német ősének származási területén –, Rasdorfban született a helyi tanító negyedik gyermekeként. Tehetségét korán felfedezve továbbtanulásra ösztönözték, így Fuldában a gimnáziumot rögtön a harmadik osztállyal kezdhette meg. 1855-ben már a marburgi egyetem hallgatója volt, az azt követő évben pedig a göttingenié, ahol az indogermanisztikán belül az indogermán nyelvek összehasonlító tanulmányozásának szentelte idejét. Csupán huszonkét éves volt, amikor 1858-ban ledoktorált. Göttingeni tanulmányai alatt megismerkedhetett többek között magyar hallgatótársával, a teológus Nagy Lajossal, akivel egy házban lakott, és akihez jó barátság is fűzte. A teológus hatására fordult a magyar nyelv tanulmányozása felé. Ekkor még biztos volt benne, hogy a magyar nyelv a török nyelvekkel rokon. Még ebben az évben eldöntötte, hogy Magyarországra utazik, melyben Nagy segítette, aki időközben már visszatért hazájába, illetve ő hívta fel a szepességi szász Hunfalvy (Hunsdorferről magyarosított) Pál figyelmét a 22 éves fiatal német nyelvészre.

Hunfalvy_Pál_Ellinger másolat (1)

Hunfalvy, ahogyan a legtöbb Magyarországon élő német kortársa akkoriban, tanulmányai alatt sajátította el a magyar nyelvet. A magyar nemzeti mozgalmak révén magyarnak vallotta magát, figyelmét és munkásságát pedig az 1840-es évektől a magyar nyelvtudománynak szentelte. 1856-ban ő alapította meg a Magyar Nyelvészet című első magyar nyelvtudományi folyóiratot, majd később a Nyelvtudományi Közleményeket is, melyekben Budenz magyar nyelvű tanulmányait is megtalálhatjuk. Hunfalvy 1858-ban, amikor meghívására Budenz az országba érkezett, már a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

Budenz_József_fotográfia

Az ifjú német nyelvész a magyar nyelv minél tökéletesebb elsajátítására törekedett.   Ebben az időszakban azonban a fővárosban a legtöbben beszéltek németül, így amikor észlelték hogy nem tud még olyan jól magyarul, rögtön németre váltottak. Ezért pár hónapra Debrecenbe ment, ahol végül megtanult magyarul és eldöntötte, hogy Magyarországon marad. Még 1858-ban a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium latin, görög és német tanára lett. Időközben olyan jól elsajátította a nyelvet, hogy ez idő tájt már a Magyar Nyelvészetben publikált. 1861-ben Hunfalvy közbenjárására Pesten a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, illetve a könyvtár munkatársa lett. Akkoriban még azon a véleményen volt, hogy a magyar nyelv a finnugor és a török nyelvek között helyezkedik el, de inkább a török nyelveknek lehet rokona. Még az 1860-as években Hunfalvyval együtt Reguly Antal tudományos hagyatékával kezdet el foglalkozni. Ennek következtében változott meg az álláspontja, és arra a következtetésre jutott, hogy a magyar nyelv az ugor nyelvcsaládba tartozik. 1871-ben az MTA rendes tagja lett, 1872-ben alapították meg Európa első finnugor összehasonlító nyelvészeti tanszékét, melynek professzora lett. Az 1870-80-as években Hunfalvyval részt vett az „ugor-török” háborúban, melyet korábbi barátja, Vámbéri Ármin és követői ellen vívtak. Utóbbiak a magyar nyelv török rokonságát próbálták bizonyítani. Ahogyan az ma is köztudomású, a két „német-magyarnak” sikerült végül a magyar nyelv helyét a finnugor nyelvek között tisztázni.

 Uralic_languages_hu

Hunfalvyval Budenz a magyar nyelvészetet európai szintre emelte és számos elismert finnugristát nevelt ki. 1878-tól átvette Hunfalvytól a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztését, melyet egészen 1892-ben Budapesten bekövetkezett haláláig folytatott.

Frei Nándor

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2020 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo