A magyar hazafiság már 1848-ban sem az anyanyelv vagy a származás függvénye volt

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A németek 1848/49-es magyarországi forradalom és szabadságharcban való szerepvállalásának kapcsán elsősorban a kivégzett aradi vértanúk nevei – mint Aulich Lajos, Lahner György, Schweidel József, Poeltenberg Ernő vagy Leiningen-Westerburg Károly – juthatnak eszünkbe. Sokakban felmerülhet a Landerer és Heckenast-féle nyomda is, ahol a híres 12 pontot és Petőfi Sándor Nemzeti dalát nyomtatták ki.

em231szi090

Talán nem annyira köztudott, hogy az akkori nagyvárosok, mint Pest, Buda vagy Pozsony lakosságának jelentős részét németek alkották. A polgárság legalább fele német anyanyelvű volt. A német polgárok pedig igen nagy lelkesedéssel álltak a magyar forradalom ügye mellé. Ennek okai közt a magyar nemzeti törekvések és az azt követő asszimiláció állhatott, melyek következtében egyre több német polgár vallotta magát „német nyelvű magyarnak”. Habár a horvátok, a szerbek, illetve az erdélyi szászok a Habsburgok oldalán harcoltak, sokan a más nemzetiségekhez tartozók közül a magyar forradalmárok sorait bővítették. A magyar honvédsereg legnagyobb létszámát 200.000 katonával érte el, melynek csak hatvan százaléka volt magyar nemzetiségű, és melyben a németek mintegy 20.000 katonával képviseltették magukat. Sok magyarországi német a német légió tagja volt, melynek eredetileg az elbukott ausztriai és németországi forradalmak menekültjei voltak a tagjai.

nemetlegio

A felsőbb tisztikarban a német nyelvűek a korabeli német nemzetiségű magyarországi lakosság mintegy 10 százalékos arányához képest nagyobb arányban, mintegy 15,5 százalékkal, a 830-ból 129 fővel képviseltették magukat. A tisztek és a tábornokok közül tehát az aradi vértanúkon túl többen is voltak, akik kitűntek a szabadságharcban. Közéjük sorolható Vetter Antal is, aki a szabadságharc bukását követően is hazáját szolgálta.

Vetter_Antal_Marastoni_Jozsef

A későbbi szabadságharcos épp ezen a napon, július 3-án született 1803-ban, Anton Vetter von Doggenfeld néven egy elszegényedett nemesi katonacsalád fiaként a Velence közeli Mestrében. Még tizenkét éves sem volt, amikor 1815-ben felvették a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémiára. Tehetsége révén gyorsan emelkedett fel a katonai ranglétrán. Zászlóaljparancsnokként ő volt a császári seregek tisztjei közül az első, aki 1848 júniusában jelentkezett a Batthyány-kormány által irányított magyar honvédseregbe. 1848. december 28-ától 1849. január 18-áig Mészáros Lázár hadügyminiszter helyettese volt annak távollétében, a fegyvergyárak és hadi készletek a fővárosból a Tiszántúlra való költöztetését is ő vezényelte le. Március 8-án az erdélyi csapatok kivételével a magyar hadsereg főparancsnokává nevezték ki. Húsz nappal később lebetegedett, utódjaként, Görgei Artúr a dicsőséges tavaszi hadjáratot az ő tervei alapján vezette le. Felgyógyulását követően Vetter a déli hadsereg parancsnokaként július 14-én a kishegyesi ütközetben legyőzte Jellasics seregét, majd nem sokkal később Dembinski főparancsnoki tevékenysége elleni tiltakozásul augusztus 7-én lemondott tisztségéről. A szabadságharc bukása után az erdélyi hegyekben bujkált és csak 1850-ben szökött Hamburgba. 1859-ben részt vett az olaszországi magyar légió szervezésében, majd annak parancsnoka lett. Ezt követően 1866-ban már mint a poroszországi magyar légió egyik vezére jeleskedett. A kiegyezés hírére visszatért Magyarországra, ahol Andrássy tanácsadójaként a magyar királyi honvédség szervezésében is kamatoztatta tudását. 1882. július 26-án halt meg a fővárosban, melyet Buda, Pest és Óbuda egyesítésének köszönhetően már Budapestnek hívtak.

d0a2476aacf94225ec9d965edd092b38_1

A származás és az anyanyelv Vetter esetében sem mérvadóak, hiszen a korszak egyik meghatározó embereként őt is a legnagyobb hazafiak közé sorolhatjuk. Különös egybeesés, hogy német nyelven írt emlékiratait a fordító, irodalomtörténész és a magyarországi szabadkőművesség magyarországi német származású történésze, Abafi (Aigner) Lajos fordította magyarra, illetve síremléke a Kerepesi temetőben a szintén német származású Stróbl Alajos munkáját dicséri.

Frei Nándor

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2020 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo