A nyelvünk és a kultúránk megőrzése mindannyiunk felelőssége




Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Július 2-án olvashattuk a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata közleményében, hogy 2020. június 16-án módosították a 2011-es nemzetiségi törvényt. Habár az MNOÖ szerint a módosított törvényben szükség lenne még változtatásra, fontos látnunk azt is, hogy annak előkészítésébe bevonták a nemzetiségek képviselőit, így például a Magyarországi nemzetiségek bizottságát és az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségét is. A folyamatot pedig az MNOÖ is nyomon követhette és véleményezhette. Manapság, jó harminc évvel a rendszerváltozás után egy olyan jogállamban élve, ami tagja az EU-nak és ahol a népcsoportnak képviselője van a parlamentben, az a tény, hogy a törvény előkészítésébe ily módon bevonták a németség legfelsőbb testületét is, teljesen természetesnek tűnik. Pár évtizede azonban a nemzeti kisebbségek képviselete még egyáltalán nem volt ennyire magától értetődő.

A rendszerváltozás előtt, különösen a második világháborút követő első évtizedben, amikor magyarországi németek tömegeit érintették a vagyonelkobzások, tízezrek váltak jogfosztottá, és elűzték őket házaikból, hazájukból, képviseletükre gyakorlatilag nem létezett semmilyen fórum. A szörnyűségek következtében a népcsoport mintegy fele maradt Magyarországon, ahol a Németországból visszaszökött ezrekkel együtt mintegy negyedmillió embert számlált. Közülük az 1949-es népszámláláskor még háromezren sem merték magukat német nemzetiségűnek vallani. A magyarországi németek a többi magyar állampolgárral egyenjogúvá de jure csak az 1950-es minisztertanácsi rendelet kapcsán váltak.

Zt5G+XO1R7+oDQ2R18vYgw_thumb_619e

A német kisebbség de facto egyenjogúsága 1955. október 1-jével kezdődött, amikor megalapították a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetségét. Ekkorra a többi nemzetiség már jó ideje rendelkezett hasonló szövetséggel, melyeken belül a „délszlávok” 1945-től, a szlovákok 1948-tól és a románok 1949-től képviseltették magukat. A kialakulóban levő szocialista rendszerben olyan oktatási intézmények is létrejöhettek, mint amilyen az 1950-ben Gyulán alapított, és még ma is működő román gimnázium is, melynek akkori igazgatója a később megalakuló német szövetség első főtitkára, Dr. Wild Frigyes volt.

100966086_2956805954434713_6753243225739231232_o

Dr. Wild Frigyes 110 évvel ezelőtt született az erdélyi Borszéken, a mai Románia területén. Igazi nyelvtehetség volt, több mint négy világnyelven beszélt. Amerikai hadifogolyként tolmács volt, főtitkári megbízatása előtt pedig a Veszprémi Egyetem lektorátusát vezette. Egy igen nehéz időszakban, a szövetség megalakulásától 1973-ig töltötte be az főtitkár szerepét, mintegy „kétfrontos háborút” folytatva. Egyrészt a világháborút követő traumáktól szenvedő magyarországi német népcsoportot kellett a „bénultságból felébresztenie”, hogy az elkerülje a teljes asszimilációt. Másrészről pedig a hivatalos nemzetiségi politikában kellett úgy valamilyen szintű érdekképviseletet kiharcolnia, hogy akkoriban, egészen 1968-ig az automatizmus elve érvényesült. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az állampárt elvárásai szerint a nemzetiségi problémák a szocializmus felépítésével maguktól meg fognak oldódni, ugyanis azok tagjai közben teljesen integrálódnak a többségi társadalomba. Azt kell látnunk, hogy ebben az időszakban sajnos mindkét „ellenhatás” eredményesen érvényesült. A magyarországi németek elsődleges motivációja – hasonlóan a 18. századi betelepítés időszakához – a mindennapi kenyér megteremtése és annak a biztosítása volt, hogy „mielőbbi saját tető” legyen a fejük felett. Sokan reménykedtek még abban, hogy visszakapják az egykori, elkobzott házukat, vagy hogy legalább visszavásárolhatják azt. A pártvezetés azonban Dr. Wild és a szövetség lehetőségeit erősen a kulturális területre korlátozta. Neki köszönhető, hogy a magyarországi németek második világháború utáni első lapja, a Freies Leben 1956. október 20-áig megjelenhetett. Ebben az évben még napilap megjelenését is tervbe vette, a forradalom következtében azonban csak 1957. szeptember 20-ától jelenhetett meg a Neue Zeitung első száma, mely lap a mai napig a magyarországi németek hetilapja. Ettől az évtől került kiadásra a Deutscher Kalender is.

IMG-2468-1

1956/57 fordulóján kezdték sugározni a magyarországi németek német nyelvű rádióadását is, ami már az egyre népszerűbbé váló sváb bálokról is tudósíthatott. Az első országos sváb bált 1958-ban szervezték 1000 vendég részvételével. Ennek megugró népszerűségét tükrözi, hogy az azt követő évben az ország különböző részeiből már 6000 vendéggel számoltak. Sok magyarországi német kultúrcsoport alakult a Dr. Wild által fémjelzett korszakban, egyre több településen csendült fel újra a sváb zene és ének, a régi viseleteket pedig számos tánccsoport vette fel újra.

003_die_weitbekannten_clip_image001_0000

Sajnos a nyelvi asszimilációt a kulturális élet felvirágzása ellenére sem lehetett megállítani. Ebben a korszakban a német nyelv világnyelvként jegyzett korábbi presztízse gyakorlatilag teljesen elveszett. A többségi társadalom tagjai pedig sokszor még azt sem tűrték el, ha nyilvános kereteken belül német szót hallottak. A fiatalabb generációk tagjai közül pedig sokan egyáltalán nem törekedtek arra, hogy megőrizzék szüleik anyanyelvét, vagy hogy legalább az irodalmi német nyelvet elsajátítsák. 1960-tól egy oktatási reform következtében a kizárólagosan anyanyelven való oktatást vegyes tannyelvűre változtatták, így 1967-ben az egész országban már csak egyetlen teljes mértékben német nyelvű (német anyanyelvű) általános iskola maradt. Ekkoriban összesen 122 általános iskolában tanították a németet mint nemzetiségi nyelvet. Az egész országban csupán három német nemzetiségi gimnázium működött, egy Budapesten, egy Baján és egy Pécsett. A helyzet csak 1968-tól változott, amikor feladták az automatizmus elvét, illetve a kormányzat felismerte, hogy a nyelvi asszimilációt meg kellene állítani.

Dr. Wild Frigyes 1990. június 25-én hunyt el, így még megélhette a rendszerváltozást, mely a magyarországi németek számára is egy új korszak kezdetét jelentette.

1993-ban megalkották az új nemzetiségi törvényt, 1995-ben 164 településen jött létre helyi német nemzetiségi önkormányzat, a Magyarországi Németek Szövetségének megszűnését követően pedig megalakult a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Dr. Wild Frigyesről születésének 100. évfordulója kapcsán a Magyarországi Németek Házában 2010. november 17-én egy rendezvény keretei közt emlékeztek meg.

ferenc_eiler

Mai szemmel könnyen ítélkezhetünk a múlt felett, hogy bizonyos dolgok jól vagy rosszul zajlottak és mi másképp intéztük volna őket. A táncok, dalok és a zene továbbadása az 1950-es években és azóta alapított kultúrcsoportoknak köszönhetően sikeresnek mondható. Azonban az, hogy kulturális és nyelvi örökségünket hogyan, milyen mértékben és egyáltalán sikerül-e megmentenünk a következő generációk számára, már egyedül csak rajtunk múlik.

Frei Nándor

Ajánlott hírek