Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A magyarországi németek történetével behatóbban foglalkozva feltárul előttünk, hogy életükben a vallásosság mindig is alapvető, identitáserősítő szerepet játszott. Így egy település egyházközségének történeti dokumentációja sokszor hasonlít az olyan helytörténeti monográfiákhoz, melyek a helyi lakosok életét dolgozzák fel. Ennek kapcsán elég csak arra gondolnunk, hogy korábban a legtöbb iskola egyházi fenntartású volt.
Tartalmát illetően a Die Chronik der evangelischen Kirchengemeinde Magyarbóly szintén nagyban hasonlít egy monográfiához. Sőt, több település helytörténetével is foglalkozik, ugyanis a magyarbólyi anyaegyházhoz több környékbeli fiókegyház tartozott, melyek története szintén feldolgozásra került.
A könyv anyaga egy 1940-ből származó munkán alapszik, melyet Vértesi Zoltán evangélikus lelkész írt magyar nyelven Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története címmel. Vértesi a magyarbólyi gyülekezet mellett a fiókegyházak – Ivándárda, Borjád, Siklós és Mohács – történetét is feldolgozta. A lelkész az egyház és településtörténeten túl a magyarországi német lakosságról és annak történetéről is írt a betelepítésüktől egészen a hivatala alatti időkig, azaz 1940-ig.
A Ravasz János által jegyzett könyv több szerző munkáját dicséri. Ravasz Vértesi szövegeit dolgozta fel, majd kiegészítette azokat egészen az 1970-es években történtekig. A borjádi fiókgyülekezet 1940-1978 közti eseményeit pedig Heineck János tanár írta. Mindkét szerző szövegeit David Beck és Wilhelm Divy tanárok fordították németre. Így az első és második fejezetekben a magyarbólyi német evangélikusok, a harmadikban az ivándárdaiak, illetve a negyedikben a borjádiak történetét olvashatjuk. Két település – Siklós és Mohács – evangélikus egyházáról és német lakóiról pedig magyar nyelvű leírást találunk, illetve a függelékként szolgáló fejezet is magyar nyelvű.
Mivel a könyvben nemcsak egyháztörténeti, hanem helytörténeti, telepítéstörténeti témákat is feldolgoztak, oldalai közt több olyat is találunk, melyek a különböző települések telepítési listáit is tartalmazzák a betelepülők származási helyét is feltüntetve. Magyarbóly, Borjád és Ivándárda német lakosságának nagy részét sújtották az elűzetés és az elhurcolás tragédiái. A nyolcadik fejezet ezen tragikus események mellett azt is feltárja előttünk, hogy milyen volt elűzöttként az újrakezdés Németországban.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik nemcsak a magyarbólyi egyházközség történetére, hanem az egyházközségben és a fiókegyházak településein élő magyarországi németek életére is kíváncsiak.
Heineck János – Ravasz János – Vértesi Zoltán: Die Chronik der evangelischen Kirchengemeinde Magyarbóly
(A magyarbólyi evangélikus egyházközség krónikája)
Magyarbóly: Emma Kerber és Josef Preiss (kiad.), 1996.
223. o., ill.
nyelv: német és magyar
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu
