Kováts István: Németek és magyarok Visegrádon a 18. században

Forrás: Bibliothek.hu
Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Ha egy beszélgetésből véletlenül „kihallatszik” a Visegrád szó, sokaknak biztosan a hegycsúcson álló vár, az előtte folyó Duna és a Dunakanyar csodálatos természeti környezete jut eszükbe. Néhányakban talán felötlik egy Budapestre és az azzal összekapcsolt Visegrádra, a fellegvárba tett iskolai kirándulás szép emléke is. Ezen túl még eszünkbe juthat az 1991-ben Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország által megalapított szövetség, melyet a függetlenné vált Csehország és Szlovákia révén röviden a V4-eknek is neveznek.

A fenti szituációban kevesen gondolnának a településre magára, melynek története legalább annyira érdekes, mint az előbb leírtak. Az elnevezés még a 9. századból eredeztethető, a szláv više és grad szavakból származik, ami magas várat jelent. Érdekes módon a település német neve Plintenburg, elnevezése nem az országban leggyakrabban megszokott, a magyar kiejtéshez közeli hangzású módon történt, ahogyan azt például Pilisvörösvár/Weischwar, Himesháza/Nimmesch vagy Budakeszi/Wudigeß esetében is láthatjuk.

Nemetek es magyarok Visegradon

A könyv szerzője, Kováts István a település 18. századi történetét vette művének fő témájául. A település újkori története a török megszállás megszűnésével vette kezdetét az ellenük folyó 1684-85-ös harcok, illetve Buda 1686-os visszafoglalásával. Ekkorra Visegrád már lakatlan volt.

A németek nem csak Magyarország 150 éves török megszállása alóli felszabadításában vették ki az egyesült keresztény hadak soraiban a részüket. A 18. században túlnyomórészt a német telepeseknek és utódaiknak volt köszönhető a korábban a törökök által pusztasággá vált országrészek újbóli felvirágoztatása. Így ebben a könyvben nem a turisták által ismert erődítményről vagy a középkori palotáról olvashatunk, hanem arról, hogyan vált Visegrád újra emberek által lakott településsé, melyben jelentős szerepet játszottak a német telepesek is.

A könyv egy rövidebb, átfogó fejezettel kezdődik, amiben a magyarországi német kolonizáció körülményeiről, annak okairól olvashatunk. Visegrád és környékének újratelepítését az ezt követő rész taglalja. A továbbiakból pedig kiderül, hogy a település lakói jórészt erdőgazdálkodásból, hajózásból éltek, illetve kisipari tevékenységet folytattak. Visegrád földrajzi adottságai ugyanis nem tették lehetővé a földek nagyobb mértékű használatát vagy a jelentősebb állattartást. Továbbá olvashatunk egy korabeli malomról, illetve egy rövid ideig működő ezüstbányáról is. A szövegeket – ahogyan az a könyv borítóján is látható – igen igényes illusztrációk színesítik. Ez jellemző az utolsó, hosszabb fejezetre is, ami a hitélet mellett a barokk kori Visegrád anyagi és szellemi kultúrájával foglalkozik. Itt találkozhatunk olyan színes felvételekkel is, melyek a különböző régészeti ásatásokon készültek és a hitéleten, valamint a temetkezési szokásokon túl az itt élők kereskedelmi kapcsolatairól és mindennapjairól is mesélnek.

A könyv készítése során azokra is gondoltak, akik nem tudnak olyan jól magyarul, így a könyv egy német és egy angol összefoglalóval zárul.

Ezt az igényesen illusztrált könyvet mindazoknak ajánljuk, akik egy átfogó képet szeretnének kapni Visegrád részben német telepesek általi újratelepítéséről a korabeli épületek történetei és a régészeti ásatások leletei alapján.

Kováts István: Németek és magyarok Visegrádon a 18. században
Visegrád : Mátyás király Művelődési Ház és Városi Könyvtár, 2020.
100. o.,ill.
Nyelv: magyar, rövid német és angol nyelvű összefoglalóval

Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2020 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo