Új történelmi kutatási területeket fedezhetnek fel az érdeklődők

Forrás: Zentrum

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

A magyarországi németek elmúlt 100 évéről szóló
tanulmányköteteket mutattak be

A Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár csapata számára nagy öröm volt, hogy a Zentrum-Programme im HdU sorozat nyolcadik évada – még a koronavírus okozta nehézségek ellenére is – elindulhatott szeptemberben, és ismét vendégeket lehet fogadni a Magyarországi Németek Házában – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Ambach Mónika, a Zentrum igazgatónője az évad második, október 1-jei rendezvényén.

20201001_181146

Az est során két frissen megjelent, magyarországi németekről szóló szakkönyv került bemutatásra. A könyveket, azok szerkesztői és szerzői jelenlétében, két, a magyarországi német körökben ismert személyiség, dr. Pencz Kornél, a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének (AKuFF) elnöke, illetve dr. Gajdos-Frank Katalin, a budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója mutatta be.

Elsőként a dr. Eiler Ferenc és dr. Tóth Ágnes által szerkesztett – és részben általuk is írt – A magyarországi németek elmúlt 100 éve című tanulmánykötetet Pencz Kornél mutatta be a közönségnek. Már a címe is igen találó – vélte a családkutató -, melyben egy egységes korszakként kezelhetjük ezt a száz évet, egy folyamatként tekinthetünk rá, annak bizonyos állomásait végigkövetve. Ugyanis egy évszázaddal ezelőtt a magyarországi németség Bleyer Jakabbal az élén kezdett politikailag egységbe szerveződni a megmaradt trianoni Magyarország területén. Manapság pedig már egy olyan országban élünk, ahol nemzetiségi jogokról és kulturális autonómiáról beszélhetünk. A tanulmánykötet semmiképp sem „könnyed, elalvás előtti olvasmány”, a vizsgált témák igen súlyosak, semmi esetre sem beszélhetünk úgynevezett „népszerű történelemről” – vélte Pencz. A különböző korszakokból vett politikai és nemzetiségpolitikai résztémákat szaktudományos alapossággal tárják fel a kutatók. Ezek keretéül szolgál egy átfogó, a kötet első, mintegy hetven évet átölelő tanulmány Magyarország nemzetiségpolitikája (1918–1989) címmel, melyet Eiler Ferenc írt az ország folyamatosan változó nemzetiségi politikájáról.

20201001_182628

Kedvenc témáiként Pencz két tanulmányt emelt ki. Az egyiket Grósz András jegyzi Keresztutakon. Adalékok a katolikus egyház és a magyarországi németség két világháború közötti kapcsolatához címmel, melyben a különböző magasabb és alacsonyabb rangú egyházi tisztségviselők nyelvhasználattal és nemzetiségi iskolákkal kapcsolatos hozzáállását vizsgálja. A másik ehhez hasonló Bednárik János Tempora mutantur… A svábok kitelepítése és a katolikus alsópapság – Buda környéki példák című kutatása, melyben zsámbéki és solymári plébánosok a kitelepítéshez való viszonyulását hasonlítja össze.

120572421_3590442407701477_5911092498834177750_n

Pencz több, érdekes tanulmányról is kifejtette a véleményét, mint például Marchut Réka A helyi közigazgatás viszonya a német kisebbségi törekvésekhez (1920–1944) című munkájáról, amiben a kutató azt veszi górcső alá, hogy a helyi közigazgatás képviselői milyen eltérően kezelték a nemzetiségeket egyébként pozitívan érintő hivatalos rendeleteket. Ehhez hasonló problematikát taglal Somlai Péter Ferenc Az anyanyelvi oktatás kérdése. Tendenciák és nézőpontok a főváros környéki német településeken (1919–1945) című munkájában is. A két világháború közötti, majd a második világháborút követő időszakot további öt tanulmány tárja az olvasó elé. A vizsgált száz évet pedig Dobos Balázs a közelmúltat feldolgozó munkája zárja Német nemzetiségi önkormányzatiság Magyarországon (1994–2014) címmel.

20201001_194743

Eddig még fel nem tárt kérdésekkel Tóth Ágnes nem csupán tanulmánykötetbeli Emberek – sorsok – hivatalok – eljárási módok. A magyarországi németek családegyesítésének és/vagy visszahonosításának lehetőségei (1948–1953) című írásában, hanem az esten bemutatott Németek Magyarországon 1950–1970 elnevezésű könyvében is találkozhatunk.

Dr. Gajdos-Frank Katalin – ahogyan a szerző is – politikai társadalomtörténetként definiálta a kötetet. A munkában többek közt a kommunista hatalomgyakorlók különböző rendeleteit, döntéseit, ezek következményeit, illetve a német népcsoport képviselőinek és tagjainak reakcióit tárja elénk a szerző a vizsgált korszakból. Gajdos-Frank többször kiemelte, hogy Tóth Ágnes kutatásai és ennek dokumentációja révén az olvasó új területeket járhat be, melyekben nemcsak a döntéshozók, hanem az egyszerű emberek perspektívái is megjelennek. Az elűzetés és Magyarország szovjetizálása alatt is nyomon követhető a magyarországi németek összetartó, egységes közösségeinek szétverése és szétesése. Ezen időszakban a német nyelvhasználatot nem igazán tűrték meg a nyilvánosságban, így a népcsoport mintegy „elnémult”. A magyarországi németeknek csak a hit és a megmaradt kapcsolataik adtak némi kapaszkodót, így jellemző a korszakra, hogy a kommunista hatalomgyakorlók az egyházat is veszélyesnek tartották. Az 1950-es évekre jellemző, „megfélemlített viselkedés” még az 1980-as években is megfigyelhető volt. Gajdos-Frank megemlítette, hogy gyerekkorából is emlékszik arra, amikor a mise után felhangzott az ún. „Dorfradio”, azaz falurádió, ahogyan a soroksári nagymamája kifejezetten földijeit kereste, majd elkezdett velük svábul beszélgetni, ami egyébként a mindennapokra és a nyilvánosság előtt nem volt jellemző. A kötetben igen részletesen olvashatunk a tiszalöki kényszerfogolytábor kialakításáról, működéséről és felszámolásáról. Kevesen tudják, hogy rengeteg magyarországi német végzett itt, a saját hazájában több évnyi kényszermunkát közvetlenül a Szovejunióból (malenkij robotról) való szabadulása után. Családjaikhoz való visszatérésük, valamint a tábor 1956-os felszámolása egy akkor már a CDU, azaz a Christlich Demokratische Union (Kereszténydemokrata Unió) politikusaként tevékenykedő, korábbi elűzöttnek, Dr. Leber Lajosnak volt köszönhető.

20201001_184644

A kötetben az akkori magyarországi német nyomtatott sajtóról, a Freies Leben-ről, illetve annak utódjáról, a Neue Zeitung-ról is olvashatunk. Ma már talán komikusan hangzik és jól tükrözi a korszellemet, hogy a Neue Zeitung német helyiségnév-használatát akkoriban nacionalistának bélyegezték. Külön fejezetek taglalják a nemzetiségi oktatás, illetve a Dr. Wild Frigyes főtitkár által vezetett Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének korszakbeli nehézségeit. A szervezetnek a hatalmon levők csak statisztaszerepet osztották a döntések során. A szövetség tevékenysége szinte csak a kulturális területre korlátozódott, Dr. Wildnek és munkatársainak az állampárt és a népcsoport tagjai között egyensúlyozva, két fronton is meg kellett felelnie. A nehézségek ellenére mégis megfigyelhető a népcsoport egyfajta lassú, közösséggé való szerveződése.

120658770_3590442267701491_7846238472368722826_n

Erről és a kötetek további témáiról a közönség az előadásokat követő fogadáson is beszélgethetett a történészekkel.

Frei Nándor

Fotó: Zentrum.hu

Deutschválts nyelvet

Címkék:

Kapcsolódó cikkek:

© 2004 - 2020 • Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ, Minden jog fenntartva!
logo