Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Amennyiben valaki behatóbban szeretne foglalkozni a magyarországi németek identitásával, kultúrájával és az „eredetit” keresi, érdemes a csaknem a második világháború végéig készült XX. századi tudományos kutatásokat is részletesebben elemeznie. 1945 előtt a magyarországi német falvak lakóinak életformájában, nyelvi és tárgyi kultúrájában, hagyományaiban és szokásaiban, identitásában évszázadokon keresztül nem sok minden változott bizonyos technikai, politikai és infrastrukturális változásokon kívül. Így a néprajzkutatók és nyelvészek számára a sváb települések valóságos néprajzi kincsesbányának számítottak és számítanak ma is.
A magyarországi német nyelvszigetek kutatásának fontosságát hamar felismerték, a tanulmányozások a XX. század fordulójáig visszakövethetők. Messzemenő és igen fontos vizsgálatokat a két háború közötti időszakban is folytattak – néhány magyar tudós mellett – részben német származású germanistával, illetve hallgatóval Bleyer Jakab vezetésével és támogatásával. Ez a tevékenység részben a német nyelvterületről származó tudósok és intézmények jelentős személyi és pénzbeli támogatásával valósulhatott meg.
Ebben az 1999-ben a tübingeni Institut für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde (Duna-menti Sváb Történeti és Országismereti Intézet) által kiadott dr. Fata Márta történész által szerkesztett könyvben Hartmann Rudolf etnográfus tevékenységéről van szó. A mű mindemellett kiállítási katalógusként is funkcionál. Első részében három hosszabb fejezetet találunk Hartmann írásainak és fotóinak dokumentációjával. A második részben pedig fotográfiáinak egy válogatását csodálhatjuk meg, mely egyben a budapesti Néprajzi Múzeum 1999-es kiállítási anyaga is volt.
Az első két fejezetben a magyarországi németek történetéről, a népcsoporttal kapcsolatos néprajzi kutatásokról, valamint az 1918-1945 közötti időszak politikai-ideólógiai változásairól olvashatunk.
A harmadikban az 1902-ben Lipcsében született Rudolf Hartmann sokoldalú tevékenységéről van szó. Hartmann eredetileg kutatóúton levő hallgatóként érkezett 1925-ben Magyarországra és már akkor meglátogatta a tolnai és a baranyai falvakat. 1928-ban mint a Szegedi Tudományegyetem első német lektora tevékenykedett, ahol dr. Schmidt Henrik germanista nyelvészprofesszor magyarországi németekkel kapcsolatos kutatásait támogatta. 1934-ben DAAD-lektorként (Német Felsőoktatási Csereszolgálat) alkalmazták Debrecenben, majd 1938-ban a budapesti Műszaki Egyetemen. 1928-tól a Wehrmachtba való 1943-as behívásáig bevándorolta az egész országot és több mint 10.000 fotográfiát készített. A könyvben megtaláljuk azt a 63 felvételt tartalmazó ízelítőt, mely igen jól tükrözi, hogy milyen széles témaválasztékból hagyott ránk igazi kincseket Rudolf Hartmann.
A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik a második világháború végéig végzett magyarországi németekkel kapcsolatos néprajzi kutatások iránt érdeklődnek, illetve Rudolf Hartmann etnológus fotódokumentációs tevékenységét szeretnék megismerni.
Márta Fata: Rudolf Hartmann – Das Auge des Volkskundlers. Fotowanderfahrten in Ungarn im Spannungsfeld von Sprachinselforschung und Interethnik (Anlässlich der Ausstellung im Ethnografischen Museum in Budapest [27. Januar bis 28. Februar 1999])
(Rudolf Hartmann – A néprajzkutató látásmódja. Fotós vándorutak Magyarországon a nyelvszigetek és az interetnika viszonylatában (Készült a Magyar Néprazji Múzeum 1999. január 27-től február 28-ig tartó kiállítása nyomán)
Tübingen : Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, 1999.
128.o., ill.
Nyelv: német
Az ajánlóinkban szereplő könyvek (amennyiben nincs más feltüntetve kizárólag kikölcsönzés céljából) megtalálhatók a Magyarországi Németek Könyvtára gyűjteményében.
További információ: info@bibliothek.hu
Honlap: www.bibliothek.hu