Egy batyuval… címmel König Róbert grafikusművész alkotásaiból kiállítás nyílt csütörtökön az Országházban. A tárlat, amelyet a magyarországi németek kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából rendeztek, egy héten át tekinthető meg. A felvonultatott ötven grafika, amelyeket az MTI archívumának korabeli fotói és az Országgyűlés Könyvtárában őrzött dokumentumok egészítenek ki, komplex módon idézik fel az egykori eseményeket.
A tárlat a pénteken a Parlamentben Egy batyuval… címet viselő emlékkonferenciához kapcsolódik, amelyen többek közt részt vett és felszólalt Norbert Lammert, a Bundestag elnöke, Glatz Ferenc történész és Konrád György író.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte: „a megkövetés és a kibeszélés teszi lehetővé, hogy a fájdalmak batyuját letehessük és megbékéljünk”. Rámutatott: Közép-Európában a társadalmi rendszerváltás tette lehetővé, hogy „erről a témáról egyáltalán beszélni lehessen”. „Az Alkotmány módosítása 1989 őszén megfogalmazott valamit, ami úgy szól, hogy a magyarországi és etnikai kisebbségek államalkotó tényezők, azaz mindenki egyenrangú állampolgár” – mondta.
A kiállítás címével kapcsolatban rámutatott, hogy épp a Parlamentben hangzott el egykoron egy politikus szájából a magyarországi németekkel kapcsolatban: egy batyuval jöttek az országba, így egy batyuval kell távozniuk is. „Bíztam benne, hogy eljön a pillanat, amikor ezt kibeszélhetjük magunkból, tehetünk gesztust egymás felé, fejet hajthatunk azok előtt, akik ezt átélték, vagy hozzátartozói előtt” – emelte ki a házelnök.
Hozzátette: a történelemben nem lehet meg nem történtté tenni pillanatokat, viszont „lehet ezekben a pillanatokban hosszú idő távlatában olyan megbékélést találnunk a lelkünkben, ami talán új időket, új lehetőségeket teremthet a megbékélésre”.
Schuth János, a Magyarországi Német Írók és Művészek Egyesületének elnöke a hazai németek történelmét ismertette. Mint rámutatott, többségük a török hódoltság után érkezett az országba. A XVIII. század végére lélekszámuk meghaladta az egymillió főt, s virágzó kultúrát, iparművességet teremtettek. König Róbert kiállításával kapcsolatban kiemelte, hogy egy olyan alkotó munkásságát láthatjuk, aki metszetein, grafikáin „népcsoportunk történelmének művészi feldolgozásán fáradozik.” „A magyarországi németség mélypontját, s egyben a magyar-német együttélés katasztrófába torkollását már többször tematizálta” – emelte ki az alkotóval kapcsolatban Schuth János.
A tárlaton felvonultatott ötven grafika címeit sorolva Schuth János rámutatott, hogy ezek némelyike „megdöbbent, felkavar, gyászos emlékeket idéz” azokban, akik átélték a magyarországi németek 60 évvel ezelőtti elűzését, s az itthon maradottak meghurcolását. A grafikai kiállításhoz kapcsolódóan bemutatják az Országgyűlés Könyvtárából őrzött korabeli dokumentumokat: a kitelepítendők névjegyzékét, könyveket, újságcikkeket.
Az MTI archív fotói bemutatják az 1945. május 13-i, a sváb lakosság kitelepítését követelő ceglédi felvonulást, majd a németek 1946-os kitelepítését. A fényképeken látható a távozásra kényszerített családok készülődése, várakozásuk a békásmegyeri HÉV-állomáson. Némely fotó bemutatja az elhagyott portát, a hátrahagyott német javakat, az egyik – akkor propaganda céllal készült – képen pedig matyó népviseletbe öltözött magyarok láthatók, akik a kitelepítettek házaiba készülnek beköltözni.
mti