2011. augusztus 26-án Mayer István, a Magyarországi Németek Könyvtárának könyvtárosa és a Magyarországi Német Kulturális és Információs Kőzpont megbízott igazgatója, bátyjával, Dr. Mayer Jánossal közösen előadást tartott a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson Kolozsváron. Előadásuk címe Székelykapu egy sváb faluban – Etnikumok és népcsoportok összeolvadása a jelképek és megemlékezések tükrében volt.
A sváb falu, amelyről az előadásban szó volt, Csátalja, egy Bajától 20 kilométerre délre fekvő település. Csátalja a második világháborút megelőzően német többségű falu volt, de azt követően a német népesség háromnegyedét kitelepítették és bukovinai székelyeket, felvidéki és tiszántúli magyarokat telepítettek be. 1945 és 1990 között szinte egyáltalán nem állítottak emlékműveket a faluban. A rendszerváltás után azonban több emlékünnepségek rendeztek, melyek új emlékművekhez, emléktáblákhoz kapcsolódtak.
Az első időkben a németek voltak aktívabbak, a németországi csátaljai Heimatverein is támogatta őket. 1993-ban „megbékélési találkozót” rendeztek, amelynek kereteiben felavatták a második világháború áldozatainak emlékművét is. Ugyan a találkozót a falu lakossága német rendezvényként élte meg, nem csak németek vettek rajta részt, így a Székely Népdalkör is. Az emlékművön nem csak a németeké, hanem valamennyi csátaljai áldozat neve szerepel. Szintén 1993-ban leplezték le a templomban lévő három emléktáblát, melyek a falu alapítására, a kitelepítésre és az ünnepélyes megbékélésre emlékeztetnek.
1995-ben a falu parkjában a bukovinai székelyek sorsára emlékeztető kopjafát építettek. A rákövetkező évben újabb, kétnyelvű emléktáblát avattak, mely a kitelepítésről emlékezik meg. Ebben az időszakban vezették be a falu új címerét, mely a falu valamennyi etnikai csoportjának szimbólumait tartalmazza.
Kovács Antalnak, a mai polgármesternek megválasztásával a falusi park egyre inkább kultikus hellyé vált. 2007-ben avatták itt fel a trianoni békeszerződés emlékművét, további kopjafák is készültek, melyek többek közt a felvidéki származású csátaljaiak sorsát idézik fel. A gáz bevezetésének szintén kopjafát szentelték. Érdekes módon csupán a kitelepítési emléktáblát nem helyezték át ide. 2008-ban adták át a park bejáratánál álló székelykaput.
A csátaljai németség frissebb eredményei közé tartozik a régi, elhagyott sírkövek felújítása és a Hősök ligetének helyreállítása a temetőben. Utóbbi az első világháború áldozatainak állít emléket.
Az ezredfordulót követő években a székelyek váltak a csátaljai közösség legaktívabb tagjaivá. Több egyesületük van, gyakorolják hagyományaikat, míg a németek inkább passzívok. A két előadó összehasonlítást végzett a közeli Vaskút községgel, melynek sorsa hasonló volt. Vaskúton a németek a legaktívabb lakosok, intenzív társadalmi életet élnek. Azt, hogy ez azon múlt-e, hogy Vaskútról kevesebb németet telepítettek ki és kevesebb székely érkezett, nehéz megítélni.
Csátalja jó példa arra, hogy különböző etnikai csoportok egymás mellett tudják gyakorolni hagyományaikat, kulturális örökségük összeolvadhat. Még az is elképzelhető, hogy a jövőben egy külön csátaljai hagyománykincs jön létre a különböző elemekből.