A közelmúltban jelent meg Marchut Rékának, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja munkatársának Töréspontok című könyve. A szerző doktori disszertációján alapuló kiadvány hat Budapest környéki település kitelepítésének történetét illetve az ahhoz vezető utat vizsgálja. Május 28-án a Zentrum-Programme im HdU rendezvénysorozat keretében a Magyarországi Németek Házában mutatták be a kötetet.
A népes közönség előtt íróján kívül Pritz Pál egyetemi tanár és Dr. Eiler Ferenc adott áttekintést a műről. Elsőként Pritz professzor vette magához a szót. Marchut dolgozatát kiváló munkaként méltatta, különösen, mert jól egyensúlyoz a globalitás és a lokalitás között. A könyv részletezése helyett a professzor általános képet adott a magyarországi németség történetéről. Véleménye szerint a történész álláspontja alapjaiban különbözik a történéseket megélt emberekétől. A továbbiakban bemutatta Edmond Steinacker életútját, amely jellegzetes példája annak, hogyan változtak a kárpát-medencei németség politikai nézetei.
Pritz professzor részben történelemfilozófiai jellegű fejtegetéseit követően Eiler Ferenc magára a kiadványra összpontosított. Ő is kiemelkedő munkaként jellemezte a művet, majd meghatározta annak helyét a legutóbbi évszázad történeti irodalmában. Noha Eiler szerint már nem számíthatunk új tényekre a kitelepítés témakörében, találhatunk még újabb aspektusokat, amelyek alapján a problematika tovább vizsgálható: az egyházak szerepét ill. a társadalmi változásokat még nem kutatták behatóan, Marchut regionális megközelítése is hozhat érdekes eredményeket. A Töréspontok nem csupán a második világháborút követő eseményekre koncentrál, mivel azok nem érthetők meg a Horthy-korszak politikai és társadalmi folyamatai nélkül. A szerzőnő hat olyan helységet választott vizsgálata tárgyául, amelyek több szempontból is eltérnek egymástól. Budaörs lakossága például túlnyomó részben németekből állt, míg Vecsésen több nemzetiség élt együtt. Nagykovácsiból minden németet kitelepítettek, Pilisszentivánon valamennyien maradhattak, stb. A kötet több az események puszta ismertetésénél: Marchut elemzi is azokat, illetve több kérdésben állást is foglal, így a Potsdam-legendát illetően is. Nem célja a felelősök keresése: ez nem történészi kérdésfelvetés, továbbá nincs is értelme. Eiler felhívta a figyelmet a könyv függelékére, melyben többek közt értékes forrásközlések is találhatók.
Marchut Réka kutatásai módszertanával és célkitűzésével egészítette ki az ismertetőt. Beszámolt a korábbi könyvbemutatókról, melyek a közönség összetételében és légkörükben is változatosak voltak. Ő is kiemelte az átfogó megközelítés fontosságát, illetve a történész és az érintettek eltérő látásmódját. Több ízben említést tett a folyamatosságról és a megszakítottságról, melyek kutatómunkájának meghatározói.
Ezután vita következett, melyben további kutatási javaslatok valamint a német-magyar kapcsolatokat illető markáns vélemények is előkerültek. Az este a büféasztal melletti szokásos beszélgetéssel zárult.
