A Baranyai Emberekért Szövetség díját kapta meg a nemzeti ünnepen, március 15-én Schmidt Zoltán, aki szinte mindent tud a térség német nemzetiségi lakosainak életéről.

Schmidt Zoltán 1967-ben született Mohácson. Babarcon nőtt fel, a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban érettségizett, a Janus Pannonius Tudományegyetemen német–földrajz szakon diplomázott 1991-ben, közben tanult Lipcsében és Tübingenben is, másoddiplomaként pedig turizmus szakon is oklevelet szerzett. 1991-től dolgozik a pécsi Lenau Házban, ügyvezetőként kezdett, 1995-től a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Pécsi Regionális Irodájának vezetőjeként szervezi és koordinálja a baranyai németek hagyományőrző tevékenységét.

– Önről mindenki azt mondja, hogy a baranyai németség hagyományőrző programjainak a motorja. Ez tényleg olyan feladat, amire születni kell.

– Büszkén vallom, a családban mindenki „sváb”, magyarul pedig az óvodában tanultam meg. Több mint húsz éve dolgozom a pécsi Lenau Házban, majd a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatában, szóval amióta az eszemet tudom, mindig a számomra legjobb helyre kerültem.

– Mekkora most a német nemzetiség az országban és Baranyában?

– Évtizedeken át mondogatták, hogy 220 ezren vagyunk Magyarországon. A 2011-es népszámlálásnál 185 ezren kötődtek a németséghez, 135 ezren vallották magukat németnek, ebből 25 ezren Baranyában. Ugyanakkor most, a választásokra készülve a nemzetiségi listára csak 15 ezren regisztráltak.

– Miből adódik ez a jelentős eltérés?

– Hogy a németül jól beszélő fiatalok többsége kint dolgozik Ausztriában és Németországban, s nem jön haza a választásokra. Másrészt az idősebbek közül is sokan vannak, akiknek fontosabb egy adott párt mellett kiállni, mint a nemzetiségi listát erősíteni.

– Hány német ajkú település van Baranyában?

– A megyében minden harmadik településen van német önkormányzat, s jelentős német ajkú lakossága úgy hetven községnek lehet.

– Mit tud segíteni ennek a népes közösségnek a pécsi Lenau Ház?

– Negyedszázada nyílott meg az épület a nemzetiségi szervezeteinknek, hogy otthont és kultúrházi lehetőséget biztosítson számukra. S évente félszáz rendezvényünk van.

– Bővül vagy szűkül a tábor?

– Sajnos a falvakból nagy a kivándorlás. A német hagyományok viszont öröklődnek. A gyerekek a nyelvet már nem beszélik olyan tökéletesen, de a sváb ruhát hordják óvodáskoruktól.

– Miért lenne fontos egy német ajkú parlamenti képviselő?

– A Dunántúli Napló egykori főszerkesztő-helyettese, Báling Józsi bácsi mondta nekem mindig: „Gyerök, kívülről semmit sem tehetsz, belülről tudsz csak alakítani!”

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló)