Nem volt biztosított az egyetértési jog gyakorlása, helyette véleményezési eljárásokat folytattak le, sőt, egyes esetekben már a nemzetiségi vélemények kikérése előtt megszületett a névváltoztatás döntése. Nincs egyértelműen szabályozva a nemzetiségi intézmények névhasználata. Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentésben összegezte a nemzetiségi köznevelési intézmények névváltoztatási eljárásának vizsgálati megállapításait.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata az ombudsmannak küldött panaszbeadványban kifogásolta annak módját, ahogyan megváltoztatták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába került német nemzetiségi köznevelési intézmények nevét. Számos esetben ez úgy történt, hogy a nemzetiségi önkormányzatok nem élhettek a jogszabályban előírt egyetértési jogukkal. Konkrét példákkal illusztrálva sérelmezték azt is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete ellentmondásosan szabályozza a köznevelési intézmények névhasználatát, a hivatalos és közhiteles nyilvántartásokban pedig nem tüntetik fel a nemzetiségi intézmények nevét az adott nemzetiség nyelvén. Székely László alapjogi biztos és Szalayné Sándor Erzsébet a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese megvizsgálta a panaszbeadványban foglaltakat, de közös jelentésükben általánosságban is vizsgálták a nemzetiségi jog érvényesülését az intézmények névváltoztatásának eljárásában.
A jelentésben megállapították, hogy amikor felülvizsgálták az állami fenntartásba kerülő, a KLIK-be olvadó köznevelési intézmények nevét, a nemzetiségi köznevelési intézmények számára nem biztosították az egyetértési jog megfelelő határidőben történő, jogszabályokban előírt lehetőségét. Ez nem egyeztethető össze a nemzetiségi jog érvényesülésével és a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal. Az is kiderült, hogy az új fenntartó bizonyos esetekben az intézmények névváltoztatásának döntéseit már a nemzetiségi önkormányzatok egyetértése és a véleményezésre jogosult szervezetek, testületek véleményének kikérése előtt meghozta.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete szerint, ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, oktatás részben vagy egészben nemzetiségi nyelven folyik, az intézmény nevét magyarul és a nemzetiségi nyelven is meg kell határozni. Egy intézmény nemzetiségi elnevezésének azonban csak akkor van valós funkciója, ha az az intézmény hivatalos dokumentumaiban kifejezetten használható és használandó. A hivatalos névhasználatot a rendelet nem szabályozza egyértelműen és világosan, ami felveti a nemzetiségi nyelvhasználat jogának érvényesítésével összefüggő alapjogi visszásság gyanúját valamint az önkényes jogértelmezés veszélyét, ami a jogbiztonsághoz fűződő joggal kapcsolatosan jelenthet problémát.
Az ombudsman és helyettese megállapította azt is, hogy a köznevelési információs rendszer (KIR) adatbázisában a nemzetiségi intézmények neve többségében magyarul van feltüntetve, és a kereső program is csak magyar nyelvű keresésre ad lehetőséget.
Az alapvető jogok biztosának és helyettesének álláspontja szerint a jelentésben részletezett problémák azzal is összefügghetnek, hogy a KLIK-ben sem központi, sem tankerületi szinten nincs nemzetiségi osztály vagy a nemzetiségi oktatással, neveléssel foglalkozó részleg, ennek hiánya pedig befolyásolhatja a nemzetiségi jogot érintő döntések szakmai megalapozottságát is. Ezért továbbra is fenntartják a KLIK szervezetének és működésének nemzetiségi szempontú átszervezésére, nemzetiségi osztályok, munkacsoportok létrehozására tett korábbi ombudsmani javaslatot.
Az alapvető jogok biztosa és helyettese azt kérte az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a jelentésben feltárt ellentmondások feloldására egyeztessenek az érintett országos nemzetiségi önkormányzatokkal, pótolják a nemzetiségi köznevelési intézmények névváltoztatásakor elmaradt egyetértési eljárásokat, és a miniszter intézkedjen, hogy a nemzetiségi köznevelési intézmények magyar és nemzetiségi neve minden esetben szerepeljen a hivatalos állami nyilvántartásokban.