A magyarországi németek többsége katolikus vallású, ezért az egyházi ünnepek fontos részét képezik identitásuknak. Igaz ez Úrnapjára is, amelyet az elmúlt hétvégén ünnepeltek. A következőkben néhány tudnivalót teszünk közzé az ünnep történetéről és menetéről, a képek az idei pilisvörösvári, budafoki és zsámbéki megemlékezéseken készültek.
Úrnapja, a pünkösdöt követő tizedik nap, idén június 19-ére esett. Úrnapja katolikus ünnep, azonban nem rendelkezik bibliai eredettel és viszonylag fiatal. Mivel nem hivatalos munkaszüneti nap, a rákövetkező vasárnapon ünneplik.
Az ünnep valamivel több mint 700 éves, Liége-i Szent Julianna látomására vezethető vissza. A szent víziójában a Holdat látta egy sötét folttal. Jézus elmagyarázta neki, hogy a Hold az egyházi évet jelképezi, a fekete folt pedig az Oltáriszentség hiányzó ünnepét jelzi. Hivatalos ünneppé egy Bolsenában történt csoda nyomán vált: Egy pap kételkedett abban, hogy a kenyér és a bor Jézus testévé és vérévé változik át. Egyik miséjén a szentostya vérezni kezdett. A kortárs beszámoló szerint számos szemtanúja volt az esetnek. A véres terítőt megmutatták IV. Orbán pápának, aki tudott Szent Julianna látomásáról. A pápa 1264. szeptember 8-án kihirdette, hogy a továbbiakban minden évben meg kell ünnepelni az Úrnapját.
Az ünnepségek elválaszthatatlan része a körmenet és a sok virágdísz. Magyarországon a többi országtól eltérően ünneplik Úrnapját: négy oltárt állítanak fel, melyeket a hívők sorban bejárnak. A körmenetnek sajátos liturgiával rendelkezik: A stációknál evangéliumot olvasnak fel és a pap áldást oszt a négy égtáj felé. A néphagyomány az Oltáriszentség körbehordozásának olyan hatalmat tulajdonít, mely elűzi a betegségeket és természeti katasztrófákat. Ezen a napon nem dolgoztak.
A bácskai magyarországi német településeken nagy körmenetet tartottak az egész falun át, meglátogatták az útszéli kápolnákat is. A hívők a templomi zászlókkal az élen és az Oltáriszentséget egy védőtetővel óvva mentek végig az egész faluban a sok virágdísszel ékesített úton, hangosan énekelve, imádkozva. A kápolnák ezen a napon tele voltak aggatva virágkoszorúkkal. Mindegyik előtt hangosan könyörgést és litániát mondott a pap és megáldotta a térdeplő hívőket. Utoljára a templom előtti szabadtéri oltárnál tették ugyanezt, megkerülték a templomot, majd bent megáldoztak és megkapták az áldást a hazaútra.
Budaörsön a felvonulás útja az idők folyamán sokkal rövidebb lett és ma már csak négyszögben, a templom körül vezet, de mint régebben, négy pompás, gazdagon feldíszített oltár mellett halad el színes virágszőnyeggel borított úton, melyet tarka virágokból összerakott alakok és képek díszítenek.
Bár az Úrnapja nem tartozik a legismertebb keresztény ünnepek közé, talán az egyik leginkább magával ragadó.
