Szeretne az MNOÖ-vel kapcsolatos hírekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Türingiai tanulmányúton járt az MNOÖ küldöttsége
Számos magyarországi német község lakosságának száma egyre csökken; a fiatalok elvándorolnak, mert az életüket és karrierjüket inkább városokban képzelik el; a településükért elkötelezetten dolgozó embereknek már csupán egy kis magja maradt; a magyarországi németek száma lassacskán fogyatkozik: e demográfiai változásokat és azok következményeit ellensúlyozandó a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) régóta kutat hatékony módszerek és ötletek után.
Az MNOÖ jó kapcsolatokat ápol a németországi Türingia tartománnyal, azon belül is főleg a ThILLM-mel (tanárok továbbképzésével, tantervfejlesztéssel és médiával foglalkozó tarományi intézet), amely évek óta nagy sikerrel valósítja meg nelecom (a közösségi tanulás egy újfajta, helyben kidolgozott módszere) elnevezésű modellprogramját. E projektben immár 32 türingiai település, illetve tartományi körzet vesz részt, egyfajta hálózatot alkotva. A hosszútávú cél a gyermekek, a kultúra és a települések fejlesztése.
Magyarországi németek nyolctagú küldöttsége – ketten a dél-magyarországi Somberekről, ketten a pest megyei Pilisszentivánról és négyen az országos német önkormányzattól – március 22-e és 25-e között türingiai tanulmányúton vett részt, hogy mélyebben is megismerkedhessen a nelecom-projekttel.
– Ezzel a pogrammal néhány évvel ezelőtt találkoztam először, és arra gondoltam, hogy a kezdeményezés bizonyos tartalmai kiválóan átültethetőek lennének a mi településeinkre, közösségeinkre is – mondja Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának oktatásstratégiáért felelős tanácsnoka. – Azért utaztunk Németországba, hogy a Hálózatépítés magyarországi német közösségekben nevet viselő kezdeményezésünk két mintaprojektjének otthont adó települések képviselői megismerkedhessenek a „kinti” példával, amelyből aztán ötleteket meríthetnek a saját terveikhez. Az a mi hosszabbtávú célunk, hogy a mi magyarországi német településeinken működő különféle intézmények és szervezetek – így egyesületek, iskola, óvoda, német nemzetiségi és települési önkormányzat – még aktívabban együttműködjenek.
Egy közösség tagjai hogyan válnak képessé a szűkebb hazájukkal kapcsolatos álmaikat, vízióikat és terveiket közösen megfogalmazni? És hogyan lesznek mindezek projektekké? Hogyan található meg egy adott településen belül az a néhány kulcsfontosságú ember, aki alkalmas arra, hogy fiatal és idős társait együttműködésre sarkallja? Hogyan maradnak ezek a kezdeményezések hosszabbtávon is fenntarthatóak? A ThILLM munkatársai szakmai beszélgetésekre kísérték a magyarországi német csoportot, amelyek során az említett kérdésekre együtt keresték a válaszokat. A Türingiai Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériumban például eszmecserére kerülhetett sor a minisztérium és a nelecom-régiók képviselőivel. A küldöttség azt követően konkrét nelecom-projektek színhelyeire látogatott el. Az egyik ilyen helyszín a weimari Lotte nevű rádió volt. Ez a médium fiatalokat is bekapcsol a munkájába, akik a projektről szóló műsorukat maguk szerkeszthetik, vezethetik. A delegció ellátogatott a Schmalkalden nevű türingiai kisvárosba is, ahol a program keretében többek között egy úgynevezett energiakertet hoztak létre. Nyolc iskola, a város és a schmalkalden-meiningeni tartományi hivatal több mint négy éven át közösen dolgozott a kerten: együtt alkottak ötleteket, együtt tervezték meg a kertet, felügyelték az építési munkálatokat, ültettek és valósítottak meg környezeti neveléses rendezvényeket. A projekt sikerének köszönhetően az energiakert az áprilisban kezdődő 3. Türingiai Tartományi Kertkiállítás egyik fontos helyszíne lesz.
– Bizonyos demográfiai változások, valamint az egyre előbbre haladó globalizáció olyan kihívások az emberiség számára, amelyekre a nelecom-projekt véleményünk szerint nagyszerű válaszokat képes adni – így foglalta össze a türingiai modell eddigi tapasztalatait Uwe Sommermann programkoordinátor. – A nelecom-kezdeményezés egy hosszútávú folyamat, amely tíz-tizenöt év alatt sem zárható le. Azonban már most is megállapítható, hogy azok az emberek, akik részt vesznek benne, máshogy állnak bizonyos dolgokhoz. Főleg a fiataloknál tapasztalható – de tulajdonképpen minden korosztálynál -, hogy többet kommunikálnak egymással. Minden résztvevő arról számolt be, hogy a településen belüli hangulat, együttműködés már mostanra is sokkal jobb lett, és, hogy már nem magának dolgozik mindenki, hanem sokkal több együttműködés tapasztalható. Mindenképpen csak ajánlani tudom a magyarországi németeknek: vigyék végig a saját kezdeményezésüket!
A küldöttség számos tapasztalattal, új gondolattal és kézzelfogható anyagokkal gazdagodva térhetett haza Magyarországra, ahol időközben már megkezdődött a projekt stratégiájának kidolgozása. A terv az, hogy Sombereken és Pilisszentivánon egy-egy magyarországi német tanösvény jön létre, mégpedig széleskörű települési összefogás eredményeképp. A résztvevők mindenekelőtt a településen működő intézmények (óvoda, iskola, idősek otthona, művelődési ház), nemzetiségi és települési önkormányzatok, valamint civil szervezetek (tánccsoport, zenekar, kórus, további kultúrcsoportok) lesznek.
A megvalósítók azt várják a projekttől, hogy az abban részt vevők egy közös cél érdekében – nevezetesen a falu egy vadonatúj attrakciójának létrehozásáért – még szorosabb együttműködésbe kezdenek, miközben még jobban megismerik egymást, erősödik a magyarországi német identitástudatuk és a településükhöz való kötődésük, és ezáltal hosszabbtávú jövőjüket is a faluban képzelik el. Abban a faluban, ahol minden korosztály aktív: ahol az idősek tevékeny részesei a közösségi életnek és tapasztalatukkal jó példaként szolgálnak; ahol a fiatalokat komolyan veszik és bevonják a döntéshozatalba; ahol a hagyományos német nemzetiségi értékeket modern kezdeményezések által tesznek vonzóvá; ahol az együttműködés, innováció, kreativitás és sokszínűség érték; ahol tudtosan kutatnak a jövőre vonatkozó jó megoldások után.