Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
70 évvel ezelőtt, éppen április 25-én nyitották meg a Tolna megyei Lengyel internálótáborát. Mint sok minden mást, a magyarországi németek történetének ezt a nehéz időszakát is agyonhallgatták. Erről is beszélt a római katolikus templomban április 25-én tartott emlékmisén Mayer Mihály volt pécsi püspök.
Az istentisztelettel vette kezdetét az emléknap, melyet 1995 óta minden tizedik évben megtartanak a lengyeli „kastélyban”, ahogy a környék németjei az épületet nevezték. Az egész völgységi régióból, sőt, távolabbról is sok érintett érkezett, részben a német önkormányzatok kisbuszaival.
A tragikus eseményeket a fiatal történész, Dr. Gonda Gábor foglalta össze, előadásában sok olyan aspektust megvilágított, amelyeket talán még sosem mondtak ki. Így megtudhatták a jelenlévők, hogy még az a politikus is koncentrációs tábornak nevezte az akkor lengyeli állapotokat, aki felelős több ezer tolnai németnek az Apponyi-kastélyba zsúfolásáért. Kora reggel kellett elhagyni házaikat, semmit nem vihettek magukkal és nyitva kellett hagyniuk az ajtókat. Ezeket a házakat ugyanis azoknak a székelyeknek szemelték ki, akiknek Bukovinából Bácskába, majd a háború után onnan is tovább kellett menekülniük.
A lengyeli tábort 1945 végén számolták fel. „A lakók bárhová mehetnek, csak haza nem”, így szólt az utasítás – annak már úgyis idegenek voltak a gazdái.
s. l.
Magyarra fordította: Mayer István
