Blickpunkt.hu

TrachtTag.hu

Bibliothek.hu

Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár

HomeFőhírVörösök és fehérek csatája

Vörösök és fehérek csatája

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Végre kiderült, mely nedűk viselhetik egy évig a „Magyarországi Németek Bora” címet

A Magyarországi Németek Országos Borversenye már évekkel ezelőtt országos rangra emelkedett. Kis- és nagytermelők egyaránt szívesen nevezik be boraikat a megmérettetésre, és e rangot az idei verseny csak tovább emelte. Összesen 571 nedű mérkőzött meg a jó minősítésért és a kitüntető címekért, amelyek közül a legelőkelőbb kétségkívül a „Magyarországi Németek Bora” kitüntetés. A „Magyarországi Németek Fehérbora” címet a mecseknádasdi Wekler Családi Pincészet Sauvignon Blanc 2014-es bora viselheti, a „Magyarországi Németek Vörösbora” a villányi Bock Borház 2011-es Libra Cuvé-je lett, és a „Magyarországi Németek Rozébora” kitüntető cím tulajdonosa a szekszárdi Schieber Pincészet 2014-es Rosé Fruska nevet viselő nedűje – mind kimagasló minőségű borok. Az elismerő címet Dechandt Antal mecseknádasdi képzőművész egyedi tervezésű díszoklevele igazolja. A borokat elbírálták, a zsűri döntését április 18-án a versenynek kezdetektől fogva otthont adó Baranya megyei Mecseknádasdon ismerhette meg a nagyközönség.

IMG_7861

Körülbelül 40-40% volt a fehér- és a vörösborok aránya, az idén az átlagosnál egy kicsivel több rozét (20%) küldtek a versenyre. Az elmúlt évekhez képest valamelyest kevesebb nevezés érkezett, ami a gyengének mondható tavalyi évjáratból fakadt. Hetényi János, a főszervező Mecseknádasdi Szőlő- és Bortermelők Egyesületének elnöke ennek ellenére elégedetten avat be a verseny folyamatának részleteibe: – A beérkezett bormintákat nyolc bírálóbizottság kóstolta meg. A helyi Mesterségek Házában teremtettük meg azokat az ideális feltételeket, amelyek mellett az ítészek koncentrálva dolgozhattak. Természetes fénynél ültettük őket asztal mellé, a bor szervírozási hőmérsékleténél néhány fokkal melegebbet teremtettünk. Ez kell, hogy megítélhessék az egyes minták tisztaságát, illatának karakterességét, ízének zamatát. A borbírálat elsődleges feladata ugyanis – akármennyire is rosszul hangzik ez – a hibák keresése. Léteznek erre tanulható módszerek, de az igazán jó ítészmestert is a gyakorlat teszi.

Weine

Az immár negyedszázados éves hagyományra visszatekintő, és nyolc éve országos merítésű verseny rangját a szervezők idén azzal emelték még tovább, hogy az elmélyültebb munka érdekében növelték a zsűri tagjainak számát. A borszakértők ezúttal nemcsak a környékről érkeztek, volt köztük neves villányi, siklósi, szekszárdi, móri és soproni szakember is. Az elfogulatlanság és pontosság jegyében a Magyarországi Németek Országos Borversenyének szabályzatába ráadásul egy új, Magyarországon vélhetően egyedülálló elemet is beépítettek: gondolván arra, hogy az egyik zsűri szigorúbb, míg a másik esetleg engedékenyebb, a legjobbnak ítélt nedűk egy úgynevezett csúcs-zsűri elé kerültek, amely azonos mércével mérve osztotta ki a különböző díjakat.

IMG_8062

A jónak minősült borok címkéin a jövőben megjelenhet a magyarországi német borversenyen történt sikeres szereplést igazoló logó, amely immár országosan is elismerést jelent. A versenyre egyébként nem kizárólag a hazai németséghez köthető termelők nevezhettek, bár a jó nevű borászok között sok a német nemzetiségi. A megmérettetés neve sokkal inkább a szervezők közösségére, illetve a német nemzetiség generációról generációra hagyományozott gazdag borkultúrájára utal. Hetényi János maga is büszke arra, hogy a hazai németség időtálló tudással és fortélyokkal gazdagította évszázadokon át a magyarországi szőlő- és bortermelést. A főszervező mindemellett azt mondja, a borverseny megrendezésében is jócskán érezhető volt a „sváb” precizitás: a 140 főt számláló borbaráti társaság apraja-nagyja kivette részét a megvalósításból, és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy idén ismét országos szintű és magas színvonalú lehessen a megmérettetés: – Jó a mecseknádasdiakkal dolgozni, rendkívül korrekt, lelkes és nagyon profi a csapat – véli Heinek Ottó, az MNOÖ elnöke. – A szőlőművelés, a bortermelés szerves része a németség kulturális örökségének, őseink a 18-19. században a Rajna, a Mosel vidékéről vagy éppen Württembergből hozták magukkal ezt a tudást, de a Sopron, Kőszeg környéki németek is évszázadok óta termelnek bort. Az országos önkormányzat éppen ezért szívesen adja a nevét és a támogatását ehhez a borversenyhez és örülök, hogy sikerült hozzájárulnunk a verseny országossá válásához, hisz ma már Soprontól Móron át a Hajós-Bajai Borvidékig neveznek rá kistermelők és ismert borászatok is. Talán éppen az utóbbi adja ennek a versenynek a különlegességét: itt együtt mérettetik meg a kis családi pincészet és a nemzetközi hírű borgazdaság, és bizony előfordul, hogy a pontversenyben az amatőr legyőzi a profit.

IMG_7873

Az eredményhirdetésre és a díjak ünnepélyes átadására április 18-án (szombaton) került sor a mecseknádasdi sportcsarnokban.

Fehérborok >>>

Rozéborok >>>

Vörösborok >>>

Statisztika >>>

Különdíjasok listája >>>

Audi Hungaria Iskolaközpont Győr: Búcsú a 2024/25-ös ballagó évfolyamtól

Andreas Gering főigazgató: „Az élet nem futószalag – hanem kaland!”

Az MNÁMK Ifjúsági Tánccsoportja Athénban – egy különleges táncprojekt élményei

A bajai MNÁMK tizenegy táncos diákja három pedagógus kíséretében egy nemzetközi táncprojekt keretében Görögország fővárosába, Athénba látogatott.

Franz Metz: Heinrich Weidt. Der Lebensweg eines deutschen Kapellmeisters im Europa des 19. Jahrhunderts

Egy könyv mindazoknak, akik érdeklődnek a közép- és délkelet-európai zenei örökség, valamint a bánáti német közösség zenetörténete iránt.

A 2022. évi népszámlálás adatainak elemzése

A 2022. évi népszámlálás végleges adatai 2023 őszén jelentek meg, amelyek alapján elemzések készültek a magyarországi németek létszámáról és összetételéről különböző szempontok szerint.

Franz Metz: Heinrich Weidt. Der Lebensweg eines deutschen Kapellmeisters im Europa des 19. Jahrhunderts

Egy könyv mindazoknak, akik érdeklődnek a közép- és délkelet-európai zenei örökség, valamint a bánáti német közösség zenetörténete iránt.

Dr. Erdős Ferenc: Mór története

Az itt bemutatott 2002-ben megjelent kétnyelvű kiadvány nem pusztán egy helytörténeti monográfia, hanem méltó tisztelgés Mór múltja, értékei és közössége előtt.

Simányi Frigyes: Baranya megye tájházai, emlékházai, népi épületei

Egy kötet mindazok számára, akik szeretnék felfedezni, hogyan éltek elődeink a falusi mindennapokban és hogyan őrzik ezt a tudást ma a baranyai tájházak.