Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Az ország egész területéről, 12 településről 23 ifjú zenész jelentkezett a Hajóson megrendezett Harmonikások Zenei Táborára, hogy közösen játszanak magyarországi német dalokat játsszanak és együtt töltsenek egy eseményekben gazdag hetet.
„Az 50-es évektől a harmonikázás sok helyen egyszerűen eltűnt az életünkből”, mondta Geiger István, az ismert madarasi zenész, a tábor szakmai munkájának vezetője, „de elérkezett az idő, hogy egy új generáció nőjön fel és ismét megkedveltessék ezt a hangszert.”
A gyermekek közül a megérkezéskor sokan még nem érezték magukénak a német ritmust, ezeknek a daloknak a különlegességét. A szombati hajósi zárókoncertre azonban ez megváltozott. Naponta kétszer, alkalmanként négy órán át gyakoroltak az ifjú zenészek együtt, sőt, még saját tábori indulójuk is volt. Esténként egyéni gyakorlatok is voltak, melyek gyakran az éjszakába nyúltak, de a gyerekek és fiatalok szívesen csinálták. „Igen jó és szép sváb zenéket tanultunk meg”, vélték a tanulók. Élvezték, hogy egy ilyen hatalmas zenekarban játszhattak.
A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az ország különböző területeiről érkező, különböző zenei tudással rendelkező 23 gyermeket (a résztvevők száma idén kevesebb volt, mint az előző években. Viszont láthatóan kifizetődik a Landesrat igyekezete, hiszen sok település megpróbálja alkalmazni az ő sikeres módszereit – egy zenekarban egyesítsék. Néha lányok is választják a harmonikát hangszerként. „Nagyon mulatságos, nagyon szeretem. A hét nagyon jó volt és vicces is, sok barátra tettem szert”, mesélte az egyik lány, aki ráébredt, hogy mindenképpen folytatni szeretné a zenélést. 10 és 21 év közötti gyermekek és fiatalok érkeztek a Harmonikások Zenei Táborába, a többségük már fúvószenekarokban játszik, néhányan közülük saját sramlizenekart akarnak majd alapítani, de egyesek azonban még csak most léptek fel először.
A gálaprogram a tábori indulóvá avanzsált „Kmohur Marsch”-sal, a darabbal, melyet a harmonikások először megtanultak a tábor alatt, az „Anna Polka”-val, és Geiger István saját keringő-szerzeményével, a „Karácsonyi öröm – Weihnachtsfreude”-val vette kezdetét. A második blokkban a „Kapitány/Kapitän Rimeck Marsch”, „Das Lustige Mädchen” és a „Rosa Walzer” voltak hallhatóak. A madarasi Niessl József által harmonikára átdolgozott „Mit Humor” gyorspolka, a „Drinápoly Marsch” és a „Du Bist Mein Freund” c. polka alkották a harmadik részt. A negyedik blokk a „Deutsche Brüder” c. indulóval, a „Rosen Der Liebe” c. keringővel – melyet Bácsalmás Német Nemzetiségi Kórusa (kiegészülve Heilig Ferenccel és Manfred Mayrhoferral) kísért – , valamint a „Schöne Helene” c. polkával kezdődött. A véméndi gyűjtésből származó „Zähner Marsch” vezette be az ötödik részt, melyet a „Liebe Kameraden” c. induló és a „Die Blondine-Polka” követett. Ez utóbbit a zenekar Ledényi Zsuzsának, a Landesrat irodavezetőjének és a tábor lelkének ajánlották. A gála hivatalos részét a madarasi Müller Márton által harmonikára átdolgozott „Vivát/Éljen Péter és Pál” induló és a „Sas – Adler” c. induló zárták le.
Heilig Ferenc az ifjú művészekhez, a helyi szponzorokhoz, a minisztériumokhoz, a szülőkhöz és az est vendégeihez intézett köszönő szavai után a megjelentek ráadást követeltek, melyet meg is kaptak. Álló ováció kísérte a „Deutschmeister Marsch”, az „Olympia Marsch” és a „Barthelmus Marsch” darabokat. A publikum ezek után sem engedte a zenészeket az öltözőbe menni és így legutolsó számként még eljátszották a „Mit Humor..” c. gyorspolkát. A programot zeneileg Geiger István és Solymosi Dávid dolgozták ki, állították össze és ők is vezényeltek.
Csak gratulálni tudunk Geiger István azon döntéséhez, hogy az ifjú Solymosi Dávidot nevezte ki maga mellé második karmesternek. Nagy, jövőbe mutató lépést tett ezzel a harmonikazenekar fennmaradása felé. Saját sorokból nevelve ki vezetőket. Köszönjük Pista.
Heilig Ferenc, a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa tiszteletbeli elnöke és az összes eddigi Harmonikások Zenei Táborának szervezője büszkén prezentálta a nyolcnapos munka eredményeit és nagy lelkesedéssel mutatta be az országos szintű harmonikazenekart. „A fáradságos munka meghozza gyümölcsét és az eredményt mindenképp meg szerettük volna mutatni az embereknek. A gyerekeknek is nagy élmény, hogy közönség előtt játszhatnak.” A hajósi zárókoncert a fiatal zenészek számára a pincefaluban való tartózkodásuk csúcspontját jelentette. Ahogy a Landesratnál szokás, ez után a hosszú és intenzív hét után szentmisével mondtak köszönetet a zenei elképzelések megvalósításának sikerességéért. A gálaest előtt a Vincze Attila plébános által celebrált német nyelvű misén léptek fel a fiatalok, melyen a bácsalmási Német Nemzetiségi Kórus is közreműködött.
Az emlékezetes nap Heilig Ferencnek, a Landesrat tiszteletbeli elnökének, a közreműködőkhöz, a szervezőkhöz és a szponzorokhoz intézett szavaival ért véget. A zenei hét sikere, a fiatalok áldozatos munkája és a szülők igényei arra ösztönöznek minket, hogy jövőre kilencedik alkalommal is megszervezésre kerüljön ez a rendezvény. Vasárnap volt a hazautazás napja és mindenki elbúcsúzott egymástól, legalábbis a következő nyárig.
Ismét egy olyan Landesrat-rendezvényen vagyunk túl, amely során számos csillogó szemmel, valamint boldog emberekkel találkozhattunk. Hiszen a zene és a dalok kulturális örökségünk részei, melyeket mindenképp tovább kell adnunk utódainknak.
A rendezvény támogatói:
Emberi Erőforrások Minisztériuma, NKA, BMI, Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Hajós Város Önkormányzata, Hajós Német Nemzetiségi Önkormányzata, valamint a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa. Köszönet illeti a fiatal művészeket is, akik munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a rendezvény sikeréhez.
Szöveg és fotók: Manfred Mayrhofer (LandesratForum)
Magyarra fordította: Grund Lajos
