Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
Az Osztrák Kulturális Fórum és a Magyarországi Német Iskolaegyesületek Szövetsége (Bund Ungarndeutscher Schulvereine – BUSCH) 2011 óta minden októberben megrendezi az Ausztria-napot, amelyen történelmi és kulturális előadások mellett a magyarországi német nemzetiségi oktatás területének újdonságairól is hallhatnak a vendégek. Idén október 9-én rendezték meg, „1955. május 15. – Ausztria szabad” mottóval.
Miután Dr. Susanne Bachfischer, a budapesti Osztrák Kulturális Fórum igazgatója köszöntötte a vendégeket, a két moderátor, Robert Wild (BUSCH) és Dr. Heinz Bernart (Austria Literatur) ismertette a programot.
Első közreműködőként a budapesti Osztrák-Magyar Európaiskola diákjai mutatták be gondolataikat a szabadság fogalmáról. Prezentációjukban felvázolták Ausztria útját a függetlenségig, majd párhuzamokat vontak az 1956. őszi magyarországi eseményekkel.
A következő előadás, melyet Christian Mertens, a Wienbibliothek munkatársa tartott, nemzetközi kontextusban vizsgálta az 1955-ös államszerződés körülményeit. Kezdésként kivetítették Erich Lessing ikonikussá vált fotóját, amelyen az akkori osztrák külügyminiszter, Leopold Figl a szövetséges megszálló hatalmak képviselőinek társaságában megmutatja a Belvedere-kastély előtt álló tömegnek a röviddel korábban aláírt államszerződést. A legendás „Österreich ist frei” („Ausztria szabad”) mondat a közvélekedéssel ellentétben nem az erkélyen hangzott el, hanem már a teremben. Mertens ismertette a háború vége és az államszerződés közti osztrák történelmet. Az ország megítélése a német kapituláció után nem volt egységes: a náci Németország áldozataként kezelték, mégis megszállták a szövetségesek. Ausztriát és Bécset Németországhoz és Berlinhez hasonlóan négy zónára osztották. Különböző koncepciókat dolgoztak ki az ország lehetséges jövőjéről, köztük a tartós négy részre osztását, illetve és a keleti és a nyugati variánst, azaz hogy Ausztria vagy a Szovjetunió, vagy a nyugati hatalmak szövetségese lesz. A tárgyalások hosszan elhúzódtak. A problémás kérdések egyike az egykori német tulajdonba vett iparágaké volt, például hogy mi a történjen a szovjetek által kisajátított kőolaj-kitermeléssel. A Szovjetunió halogató taktikája is késleltette a megegyezést. Az 1954-es nyugatnémet NATO-csatlakozással felgyorsultak az események. 1955. május 12-én aláírták az államszerződést, október 29-én az alkotmányban is rögzítették a semlegességet. Az 1956-os magyar forradalom Ausztria számára valódi teszt volt, hiszen szovjet csapatokat vetettek be határai mentén. Október 29-én az új magyar kormány az osztrákokéhoz hasonló státuszt követelt. A szabadságharc leverése után 200 000 magyar menekült Ausztriába, közülük 70 000 az országban is maradt. Még egy a Magyarország-segélyre felhívó bélyeget is kibocsátottak.
Dr. Nina Linke, szintén a Wienbibliothek munkatársa az 50-es évek Ausztriájának mindennapjait mutatta be a könyvtár gazdag gyűjteményéből származó plakátok segítségével. Az 50-es évekre ma az amerikanizálódás idejeként gondolunk. Ez azonban elsősorban a korszak végére igaz, amikor Ausztria már maga mögött hagyta a háborús károkat. 1953-ig élelmiszert csak jegyre lehetett kapni, a reklámok később is kihangsúlyozták a részletfizetési lehetőséget (ruhák esetében is!), mert a fizetések meglehetősen alacsonyak voltak. Több bemutatott plakát a „Soziale Wohnkultur”, azaz a „Szociális Lakáskultúra” projektet népszerűsítette, melynek keretében modern, praktikus bútorokkal rendezték be az ausztriai lakásokat. A korszak ideálja a háziasszony volt, akit rendkívül boldoggá tesznek az új háztartási gépek. Karácsonyra főleg praktikus ajándékokat, például hűtőszekrényt vagy akár cipőt ajánlottak. Az idegenforgalom az évtized végére felélénkült, de alpesi síüdülésre csak keveseknek futotta.
Az Osztrák Könyvklubot a székesfehérvári Olvasási Kompetencia Központ két tanárnője, Dobos Emília és Pakodi Beáta mutatta be. A klub tagintézményei alacsony éves díj fejében teljes éves kínálatukat megkapják, amelybe elsősorban a némettanulást segítő könyvek és folyóiratok tartoznak. A klub mottója „Mindent az olvasásért”, ennek jegyében arra törekszenek, hogy megkedveltessék az iskolásokkal az olvasást, anyagokat készítsenek elő a pedagógusoknak és tudatosítsák a szülőkben, hogy döntő szerepük van gyermekeik olvasóvá nevelésében. Az Olvasási Kompetencia Központban több iskolai projektet vittek végig a Könyvklub anyagai felhasználásával, impozáns eredménnyel.
Utolsó megszólalóként Dr. Manz Adelheid, a bajai Eötvös József Főiskola tanszékvezetője számolt be a Bajai Képzési Platformmal kapcsolatos újdonságokról. A Platform elsődleges célja olyan nemzetiségi tanárok képzése, akik nem csak a német nyelvet, hanem más tantárgyakat is tudnak német nyelven tanítani. A bevezető projektet 2013-ban indították el. Az Eötvös József Főiskolán, amely a Képzési Platform központja, 2014 óta német nyelven is képeznek ún. népiskolai tanítókat és óvónőket, sőt, államilag támogatott levelező képzésre is van lehetőség. A BUSCH és az Österreichische Landsmannschaft is a törekvések támogatói között van.
A rendezvény az 50-es évek szellemét felidéző tüzes rock and roll-dallamokkal zárult.
Mayer István