Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát
A magyarországi németség története során mindig hűséges volt magyar hazájához. Nem volt ez másképp az 1956-os forradalom és a megtorlás idején sem. Mansfeld Péter még a 16-ot sem töltötte be a harcok kirobbanásakor, de bátran hitet tett a magyar szabadság ügye mellett. 1958-as kivégzésekor csupán 18 éves volt, és bár a legenda, miszerint 56-os tevékenységéért, nagykorúsága betöltését kivárva hajtották végre a halálos ítéletet, csak részben igaz, Mansfeld a magyar és német közös ügy vértanúja lett.
A Mansfeld család a 19. század folyamán, Bécsből települt át Magyarországra. Édesapja az államosításig fodrászüzletet üzemeltetett, édesanyja itt volt alkalmazott. 1945-ben a család valamennyi felnőtt férfitagját szovjet kényszermunkára, malenkij robotra hurcolták, nagyapja a fogságban halt meg. Az 1941. március 10-én született Péternek egy nővére és egy öccse volt. 10 éves korától a szülők külön éltek, a válást két évre rá mondták ki. Mansfeld Péter a tanulásban nem jeleskedett, viszont esztergályostanulóként kiváló eredményeket ért el.
1956. október 25-én alakult meg a budai Széna téren az egyik legismertebb ellenálló csoport, Szabó János („Szabó bácsi”) másnap vette át a vezetését. Hozzájuk csatlakozott Péter is. Szabó bácsi először elküldte a kamaszt, ám az később mégis a csoport tagja lett. Jogosítványa koránál fogva még nem lehetett, mégis gépkocsis feladatokat látott el, többek között fegyvereket szállított a forradalmároknak.
A november 4-i orosz invázió során a Széna téren is felszámolták az ellenállást. Mansfeld Péter a következő időszakban igyekezett összegyűjteni a felhalmozott fegyvereket, egy esetleges újabb katonai konfliktus esetére. A Márciusban Újra Kezdjük mottó végül nem valósult meg. Péter folytatta tanulmányait és a Magyar Optikai Művekben dolgozott. Kevésbé dicsőséges fejezete történetének, hogy a perirat szerint kisebb lopásokat követett el, melyet természetesen felhoztak ellene a tárgyalásokon. 1957. október 4-én elfogta a rendőrség, de megszökött. Ám ismét letartóztatták, 1958. január végéig a Markó utcai fogházban raboskodott. A fogság során felerősödött „rendszerellenessége”.
Nem sokkal szabadulása után néhány barátjával és ismerősével fegyveres csoportot alapítottak. Céljaik homályosak voltak, az igazságosztás mellett a puszta pénzszerzés is motiválhatta őket. Egyik legsúlyosabb bűntettük egy rendőr megtámadása és lefegyverzése volt, de autókat is loptak. Akcióik során viszont a „gengszterbanda” csak fenyegetőzött, azonban nem sebesítettek meg senkit. Még azt a Kalló Józsefnét – Mansfeld volt cellatársának feleségét – sem, aki férjét 56-os fényképek rejtegetéséért feljelentette, hogy aztán egy katonatiszt szeretője legyen. Tervezték ugyan a nő meggyilkolását, de a bűncselekmény elmaradt, mivel magát Kallót is otthon találták.
A bandát hamarosan elfogták, Mansfeld hatodmagával nézett szembe a vádakkal. A börtönben ügynököket állítottak rájuk. 1958. április 30-án a nyomozás során történt helyszíneléskor Mansfeld szökést kísérelt meg, de nem járt sikerrel. Szeptember 13-án nyújtották be a vádiratot „Blaski József (Mansfeld barátja) és társai” ellen. Bár Blaski már nagykorú volt, végig Mansfeldet tekintették veszélyesebbnek „ellenforradalmi” nézetei miatt. November 21-én Mansfeld Pétert első fokon 15 év börtönre ítélték, ám a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa 1959. március 19-én Vágó Tibor tanácselnök vezetésével kötél általi halált szabott ki rá. Kegyelmi kérvényét elutasították, az ítéletet március 21-én hajtották végre.
A rendszerváltozást követően Mansfeld Péterről több legenda kapott szárnyra. A köztudatban ma is az van, hogy kizárólag 56-os bűnei miatt végezték ki, illetve szándékosan várták ki 18. életéve betöltését, hogy kivégezhessék. Noha ezek tényszerűen cáfolhatók, mégsem tagadhatjuk le, hogy Mansfeld, ha vitatható eszközöket is alkalmazott, de mindig szem előtt tartotta a magyar szabadság ügyét.
Mansfeld Péter emlékét ma több utca, emléktábla és egy szobor őrzi. 2006-ban életrajzi film készült róla Magasabb szempontból címmel.
Mayer István